Fotó: Agerpres
2009. január 22., 10:092009. január 22., 10:09
Barack Obama új amerikai elnök kormányzata máris megkezdte a Bush-éra maradékainak eltakarítását: felfüggesztette elődje utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit – jelentette be a washingtoni Fehér Ház. Rahm Emanuel kabinetfőnök emlékeztetőben utasította a szövetségi intézményeket és az elnöki hivatal osztályait, hogy egyelőre ne hajtsák végre a hivatalából kedden távozott George Bush elnök kormányának utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit. A felfüggesztésnek az a célja, hogy az új kormányzat jogi és politikai szempontból is megvizsgálja az említett rendeleteket.
Ez az első – ráadásul már Obama beiktatásának napján hozott – intézkedés, amellyel a demokrata párti új elnök hivatalos formában megkérdőjelezi republikánus párti elődjének politikáját. Obama ezt a jövőben várhatóan sokkal látványosabb módon teszi majd meg. A hivatalba lépő új amerikai elnökök rendszerint felülvizsgálják elődeik utolsó intézkedéseit, hogy késleltessék a távozó elnök által az elnökválasztás és az új államfő beiktatása között hozott – sokszor vitatott – rendeletek végrehajtását. Obama elődei közül a demokrata párti Bill Clinton, valamint George Bush és szintén elnök apja, idősebb George Bush is nagy számban írt alá megbízatása utolsó hónapjaiban ilyen rendeleteket.
A Fehér Házból kedden távozott George Bush vitatott intézkedései közé sorolják azokat, amelyek nemzeti parkokban engedélyezik a ruha alatti fegyverviselést, vagy megfosztják az egészségügyi intézményeket szövetségi pénzügyi források igénybe vételétől, ha hátrányosan megkülönböztetnek olyan orvosokat és nővéreket, akik nem hajlandóak művi terhességmegszakítást végezni, vagy pácienseiknek vallási meggyőződésből nem adnak fogamzásgátló szereket.
Obama beiktatása után alig néhány órával megtette az első lépést a guantánamói börtöntáborban működő különleges katonai törvényszékek megszüntetésére is. Utasította a Pentagon állományába tartozó guantánamói katonai ügyészeket, hogy kérvényezzék mind a 21 folyamatban lévő eljárás felfüggesztését 120 napra. A terrorizmussal gyanúsított rabok elleni eljárások szüneteltetését „az igazságosság érdekében” tartanák fontosnak – idézett az AFP francia hírügynökség az ügyészi indítványból, amelyet szerdán terjesztenek elő annak a két bírónak, aki a folyamatban lévő ügyeket tárgyalja és dönthet a felfüggesztésről. Az eljárásokat Obama és Robert Gates védelmi miniszter kezdeményezésére május 20-áig szüneteltetnék.
Ez alatt az időszak alatt „a most beiktatott elnök és kormányzata alaposan megvizsgálhatná az egyes folyamatban lévő ügyeket és általában a katonai törvényszékek jelenlegi eljárási rendszerét” – olvasható a beadványban. Az előző nap beiktatott amerikai elnök rendelkezésével egyik választási ígéretének tesz eleget, miszerint egyik első hivatali feladatának tartja a külföldön is bírálatok kereszttüzébe került guantánamói börtöntábor gyors bezárását. A Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton kialakított létesítményben a terrorizmus elleni hadjárat keretében – főként Afganisztánban – elfogott gyanús személyeket tartanak fogva.
Megfigyelők arra számítanak, hogy Obama a börtöntábor bezárása után feloszlatja a katonai törvényszékeket, és elrendeli, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak ügyében folytassanak le új eljárásokat az Egyesült Államokban. A Guantánamón jelenleg fogva tartott 245 rab közül 21 ellen emeltek vádat háborús bűncselekmény miatt. Ebbe a csoportba tartozik az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások öt feltételezett értelmi szerzője, köztük Hálid Sejk Mohammed, akit azzal vádolnak, hogy a háttérből ő irányította a merényleteket.
Jacques Barrot, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa „erős, szimbolikus lépésnek” nevezte a guantánamói eljárások felfüggesztését, és úgy vélekedett, hogy véget ért „egy szomorú fejezet”.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.