– mondta.

Németországban, a Benelux- és a skandináv államokban azonban az előbbi zajlik, ott az egyházakat, azok épületeit, tanításait vagy átalakítják egészen más célokra, vagy teljesen elpusztítják – vélekedett.

A politikus szerint az is rombolás, ha az európai közösségnek vannak első- és másodrendű polgárai. Ezzel arra utalt, hogy Románia, Bulgária és Horvátország még mindig nem tagja a schengeni övezetnek, ami sok családnak okoz problémát, emellett Magyarország számára is gazdasági és turisztikai nehézségekkel jár. „És rombolja az összeurópai eszmét” – fogalmazott.

„Mindent megadunk, amit lehet” – húzta alá, hozzátéve, hogy csak aznap három különböző városban (Gyulán, Eleken és Battonyán) jártak, és úgy látták: mindenhol fejlődik a román nemzetiségi oktatás, nő az intézményekben tanuló diákok száma.

A strasbourgi rossz döntések a magyar és a román nemzet közti jó viszonyt rombolják – mondta.

Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) elnöke kifejtette, a battonyai közösségi ház helyén egykor álló papi lakást a román ortodox egyház átadta nekik, helyette szintén magyar kormányzati támogatásból új parókuslakást vásároltak. Így tudott az MROÖ új házat építeni, amely „Battonya éke lesz”.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló elmondta, a közösségi házban 100-120 fős, akár iskolai és óvodai rendezvények is tarthatók; van benne egy háromszemélyes vendégszoba, konyha és több mosdó. A tetőtér a későbbiekben beépíthető, így tovább növelhető a férőhelyek száma.

Kreszta Traján szólt arról, hogy Battonyán mintegy 400, Romániából áttelepült család él, a földrajzi közelség okán szokták a Békés megyei települést Arad kertvárosaként is emlegetni. Sokan naponta ingáznak Aradra, a schengeni csatlakozás és új határátkelők megnyitása számukra nagyon fontos lenne – jegyezte meg.

Hozzátette, több román család gyermeke tanul a helyi iskolában, így a battonyai az egyik legjobb román nyelvi képzést nyújtó magyarországi közoktatási intézmény. Az iskolába mintegy 120, a román óvodába 45 gyerek jár Battonyán – közölte.

A szószóló elmondta, az energiaköltségek növekedése miatt a magyar kormány gyermekenként 20 ezer forinti támogatást biztosít, amelynek felét az iskolák, felét a MROÖ kapja meg, utóbbi oda juttatja majd el a pénzt, ahol nagyobb szükség lesz rá.