Fotó: Orosz elnöki hivatal
Számos nyugat- és közép-európai politikus reagált Vlagyimir Putyin bejelentésére, miszerint 300 ezer tartalékos katona mozgósítását rendelte el. Sokak szerint a mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor.
2022. szeptember 21., 14:432022. szeptember 21., 14:43
2022. szeptember 21., 15:072022. szeptember 21., 15:07
Rossz és „elhibázott lépésnek” minősítette Robert Habeck német gazdasági miniszter Vlagyimir Putyin bejelentését. A tárcavezető szerint egyértelmű, hogy Németország továbbra is „teljes mértékben támogatni fogja Ukrajnát ebben a nehéz időszakban”. Egyébként Sebastian Christ, a kelet-európai történelem kutatója szerint jogosultságot kellene adni a menekültstátuszra Németországban annak a mintegy kétmillió embernek (300 ezer tartalékos katona és családjaik), akik érintettek az orosz elnök által szerdán elrendelt mozgósításban. Közben Kijev úgy véli, Oroszország mozgósítása előre látható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni, és egyértelműen rávilágít, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek küldött szöveges üzenetében azt írta,
Gillian Keegan brit külügyminiszter a Sky News műsorában „aggasztó eszkalációnak” nevezte az orosz erők részleges mozgósításának elrendelését, továbbá kiemelte, hogy Putyin nyilatkozatait „komolyan kell venni”, ugyanakkor nyugalomra szólított fel a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetettség miatt. Keegan szerint az orosz elnök beszédének vége „eléggé aggasztóan hangzott”, a külügyminiszter azonban nyugalomra intett. „Ez olyasmi, amit nagyon komolyan kell vennünk, mert tudják, hogy nem mi irányítjuk a dolgokat” – mondta a tárcavezető. „Abban sem vagyok biztos, hogy az orosz elnök is ura a helyzetnek. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy eszkaláció, és természetesen az orosz emberek számára is nyilvánvaló, hogy most már be lesznek sorozva ebbe a háborúba” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetést jelent a Nyugat számára.
Állást foglalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is. „Putyin elnök megszegte saját ígéretét, miszerint nem mozgósítja a lakosság egy részét, Ukrajna egyes részeinek illegális annektálása pedig annak beismerése, hogy inváziója kudarcot vall. Ő és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rossz vezetőkkel” – közölte a tárcavezető, aki szerint semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elfedni azt a tényt, hogy
Petr Fiala cseh miniszterelnök a Twitteren úgy reagált a moszkvai bejelentésre: „a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor”. „Ukrajnának szüksége van segítségre, ezért saját érdekünkben továbbra is segíteni fogjuk” – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy véli, a Putyin által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá. Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot. „Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását” – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában. A lengyel miniszterelnök felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát.
„Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos retorikája olyasmi, amit már sokszor hallottunk, és hidegen hagy minket. Ez mind az általunk ismert retorika része. Azt tanácsolom, hogy maradjunk nyugodtak” – fogalmazott a politikus. Putyin bejelentésére reagálva Litvánia magas készültségbe helyezi a szükség esetén azonnal bevethető csapatait az országhatár közelében. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint az intézkedés célja megakadályozni az „orosz provokációt.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő – közölte Zoran Milanovic horvát államfő, aki szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak pedig annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. „Láthatjuk, mennyire kitartó” – mondta. „Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben” – idézte az MTI Milanovicot. „Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek” – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. „Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.
Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.
szóljon hozzá!