Fotó: Orosz elnöki hivatal
Számos nyugat- és közép-európai politikus reagált Vlagyimir Putyin bejelentésére, miszerint 300 ezer tartalékos katona mozgósítását rendelte el. Sokak szerint a mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor.
2022. szeptember 21., 14:432022. szeptember 21., 14:43
2022. szeptember 21., 15:072022. szeptember 21., 15:07
Rossz és „elhibázott lépésnek” minősítette Robert Habeck német gazdasági miniszter Vlagyimir Putyin bejelentését. A tárcavezető szerint egyértelmű, hogy Németország továbbra is „teljes mértékben támogatni fogja Ukrajnát ebben a nehéz időszakban”. Egyébként Sebastian Christ, a kelet-európai történelem kutatója szerint jogosultságot kellene adni a menekültstátuszra Németországban annak a mintegy kétmillió embernek (300 ezer tartalékos katona és családjaik), akik érintettek az orosz elnök által szerdán elrendelt mozgósításban. Közben Kijev úgy véli, Oroszország mozgósítása előre látható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni, és egyértelműen rávilágít, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek küldött szöveges üzenetében azt írta,
Gillian Keegan brit külügyminiszter a Sky News műsorában „aggasztó eszkalációnak” nevezte az orosz erők részleges mozgósításának elrendelését, továbbá kiemelte, hogy Putyin nyilatkozatait „komolyan kell venni”, ugyanakkor nyugalomra szólított fel a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetettség miatt. Keegan szerint az orosz elnök beszédének vége „eléggé aggasztóan hangzott”, a külügyminiszter azonban nyugalomra intett. „Ez olyasmi, amit nagyon komolyan kell vennünk, mert tudják, hogy nem mi irányítjuk a dolgokat” – mondta a tárcavezető. „Abban sem vagyok biztos, hogy az orosz elnök is ura a helyzetnek. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy eszkaláció, és természetesen az orosz emberek számára is nyilvánvaló, hogy most már be lesznek sorozva ebbe a háborúba” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetést jelent a Nyugat számára.
Állást foglalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is. „Putyin elnök megszegte saját ígéretét, miszerint nem mozgósítja a lakosság egy részét, Ukrajna egyes részeinek illegális annektálása pedig annak beismerése, hogy inváziója kudarcot vall. Ő és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rossz vezetőkkel” – közölte a tárcavezető, aki szerint semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elfedni azt a tényt, hogy
Petr Fiala cseh miniszterelnök a Twitteren úgy reagált a moszkvai bejelentésre: „a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor”. „Ukrajnának szüksége van segítségre, ezért saját érdekünkben továbbra is segíteni fogjuk” – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy véli, a Putyin által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá. Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot. „Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását” – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában. A lengyel miniszterelnök felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát.
„Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos retorikája olyasmi, amit már sokszor hallottunk, és hidegen hagy minket. Ez mind az általunk ismert retorika része. Azt tanácsolom, hogy maradjunk nyugodtak” – fogalmazott a politikus. Putyin bejelentésére reagálva Litvánia magas készültségbe helyezi a szükség esetén azonnal bevethető csapatait az országhatár közelében. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint az intézkedés célja megakadályozni az „orosz provokációt.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő – közölte Zoran Milanovic horvát államfő, aki szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak pedig annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. „Láthatjuk, mennyire kitartó” – mondta. „Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben” – idézte az MTI Milanovicot. „Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek” – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. „Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Az amerikai képviselőház hosszú és nehéz viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az esetleges vereséget.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
szóljon hozzá!