Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter
Fotó: Mfa.gov.ua
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentette pénteken, hogy Magyarország az ukrán parlament által csütörtökön elfogadott nyelvtörvényt bírálva szándékosan élezi a viszonyt Ukrajnával.
2019. április 26., 22:212019. április 26., 22:21
2019. április 26., 22:222019. április 26., 22:22
„Úgy gondolom, hogy magyar partnereink szándékosan a konfrontációt választották” – jelentette ki egy kijevi sajtótájékoztatón az ukrán miniszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Hozzátette, hogy beszélni kíván erről Szijjártó Péter külügyminiszterrel Brüsszelben, a NATO keleti partnerségi programjának két hét múlva esedékes miniszteri szintű értekezletén.
Klimkin megjegyezte, hogy minden további lépést a törvény teljesítésében az ukrán kormány fog meghatározni. Kiemelte, hogy most nyilvános munkának kell kezdődnie arról, miként hajtják végre a jogszabályt. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnában külön törvényt kell még elfogadni a kisebbségi nyelvhasználatról.
„Segítenünk kell állampolgárainkat. Nem akarjuk, hogy a magyarok vagy a románok kevésbé magyarok vagy románok legyenek. Ők a mi politikai nemzetünkhöz tartoznak, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, de egyben lehetőséget is kell kapniuk arra, hogy valódi esélyük legyen megtanulni ukránul” – fejtette ki Klimkin.
Az ukrán parlament csütörtökön az elégséges 226 szavazatot bőven meghaladó, 278 képviselő támogatásával fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvényt, amely szavai szerint Petro Porosenko távozófélben lévő ukrán elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!