Fotó: Facebook/Минобороны России
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke az ARD német csatornának adott, vasárnap közzétett interjúban.
2024. április 08., 10:332024. április 08., 10:33
Budanov szerint egy esetleges orosz offenzíva a Donyecki területen lévő kulcsfontosságú célpontokat célozhatja meg.
– mondta Budanov az ARD-nek.
Az utóbbi időben az orosz csapatok a Donyecki területen található Csasziv Jar közelében összpontosítják erőfeszítéseiket, amely Donyeck várostól mintegy 70 kilométerre északnyugatra, a megszállt Bahmutól pedig mintegy 10 kilométerre nyugatra fekszik.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország a város elfoglalását döntő mérföldkőnek tekinti a további nyugati irányú előrenyomuláshoz Kosztyantinivka, Kramatorszk és Szlovjanszk felé.
Az interjú során
hozzátéve, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van „további nagy mennyiségű tüzérségi rendszerekre, további nagy mennyiségű lőszerre”. Budanov megismételte továbbá Ukrajna kérését, hogy Németország szállítson Taurus rakétákat.
Budanov megjegyzései Volodimir Zelenszkij elnök március 28-i értékelését idézték, miszerint május végén vagy júniusban újabb nagyobb orosz offenzívára kerülhet sor.
A NATO hírszerzési adatai vitatják Ukrajna állításait egy újabb offenzíváról, ehelyett arra utalnak, hogy Oroszország valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát a közeljövőben további nagyszabású mozgósítás nélkül – mondta egy NATO-tisztviselő április 4-én névtelenséget kérve a European Pravdának.
– ezt a jelentést az ukrán hadsereg egy orosz „pszichológiai hadviselés” részeként utasította el.
A Harkiv elleni fokozott támadások ellenére Zelenszkij szerint a város felkészült egy esetleges orosz offenzívára, hozzátéve, hogy az oroszok nem titkolják, hogy Harkiv kívánatos célpont.
Eközben
Trump többször is azt mondta, hogy elnökké választása esetén 24 órán belül véget tudna vetni az orosz háborúnak, anélkül, hogy pontosította volna a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás elérésének lépéseit.
A republikánusok várható jelöltje állítólag azt is mondta, hogy szerinte mind Moszkva, mind Kijev „meg akarja menteni az arcát, kiutat akar”, és azt állította, hogy az oroszok által megszállt területeken élő ukránoknak nem lenne baj, ha Oroszországhoz tartoznának.
Ukrajnának több segítségre van szüksége szövetségesei részéről, hogy szembenézzen egy várható nagyszabású orosz offenzívával, amely május végén vagy júniusban érkezhet – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Szombaton 21 óráig több mint 206 ezer választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
szóljon hozzá!