Átfogó és kiegyensúlyozott választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére, fenntartható növekedést, valamint a társadalmi és területi kohéziót támogató intézkedéseket tartalmaz. Ezek különösen a zöld és digitális átállás, az oktatás, a szociálpolitika, a munkaerőpiac, az egészségügy, a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a döntéshozatal minősége, a közbeszerzés, az adózás és a nyugdíjrendszer területeit érintik – idézte az igazságügyi biztost az MTI.

Reynders kijelentette: a magyar terv megfelelően képes hozzájárulni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírt 27 mérföldkő teljesítéséhez. Magyarországnak ezeket a követelményeket teljesítenie kell az unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében, mielőtt a helyreállítási uniós alap keretében bármilyen kifizetés történhetne.

Az uniós biztos arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most továbbítja a magyar helyreállítási terv pozitív értékelését az Európai Unió Tanácsának. A tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja végrehajtási határozatát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a tagállamoknak juttatott támogatások 70 százalékát december 31. előtt le kell kötni – emlékeztetett. Reynders közölte továbbá: a brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja az uniós költségvetősből származó felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő összegének zárolását. Szavai szerint a testület úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.

„További alapvető lépésekre van szükség az uniós költségvetést Magyarországon továbbra is fenyegető kockázatok kiküszöböléséhez” – fogalmazott Reynders. Emlékeztetett: az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó összeg befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A testület most továbbítja a tagállamokat tömörítő tanács számára a magyar intézkedések végrehajtására vonatkozó elemzését. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján a tanács hozza meg december 19-ig – tette hozzá az uniós biztos.

Johannes Hahn költségvetési biztos elismerte, hogy a nyári megállapodás óta Magyarország elmozdult a kedvező irányba, de nem eléggé ahhoz, hogy eloszlassa az aggodalmakat. Közölte, szükséges a további javulása, és mind a 17 magyar vállalás maradéktalan teljesítése.

A Világgazdaság portál szerint a brüsszeli javaslat nem meglepetés, már a múlt héten kiszivárgott, hogy elfogadják a tervet, de pénzt csak akkor adnak, ha Budapest további lépéseket tesz, hogy kielégítse a Bizottság elvárásait a jogállamisági vitában. A helyreállítási programot (RRF) azért indította az Európai Unió, a finanszírozására közös hitelt felvéve, hogy segítsenek a tagállamoknak leküzdeni a világjárvány káros utóhatásait, és a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége van erre a pénzre.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a napokban úgy nyilatkozott: a nemzetközi sajtóban már korábban kiszivárgott bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amelyet júniusban felvázolt a magyar kormány, vagyis hogy az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz 2023-ban.