Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Unió a héten felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumforgalmi megállapodást. A 2007-es megállapodás befagyasztásának terve megnehezíti és megdrágítja az oroszok számára a schengeni övezethez tartozó dokumentumok beszerzését – írja a Financial Times.
2022. augusztus 29., 08:002022. augusztus 29., 08:00
Az intézkedésre azt követően kerülhet sor, hogy néhány keleti tagállam azzal fenyegetőzött, egyoldalúan lezárja határait az orosz turisták előtt, más országok pedig közös fellépésre szólítottak fel annak megakadályozására, hogy az oroszok turistavízummal utazhassanak az EU-ba.
A miniszterek első lépésként politikai támogatást kívánnak nyújtani az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséhez a kedden kezdődő kétnapos prágai találkozón – mondta a Financial Timesnak három, a tárgyalásokon is résztvevő politikus. „Nem helyénvaló, hogy orosz turisták sétálgassanak városainkban, kikötőinkben. Jeleznünk kell az orosz lakosságnak, hogy ez a háború nincs rendben, nem elfogadható” – mondta a tárgyalásokon egyik résztvevő személy.
A 2007-es megállapodásnak a kormánytisztviselők és üzletemberek szabad mozgására vonatkozó részeit február végén felfüggesztették – emlékeztet az MTI. Egy szélesebb körű felfüggesztés megszüntetné az oroszok számára az összes uniós vízum igénylésekor biztosított kedvezményes elbírálást, mivel több dokumentumot követelne meg, drágábbá tenné és jelentősen megnövelné a várakozási időt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a napokban fontosnak nevezte, hogy olyan megoldást szülessen az orosz vízumtilalom kérdésére, amely mindenki aggályait figyelembe veszi, hozzátette azonban: „nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni”. A Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel Koppenhágában tartott pénteki sajtótájékoztatóján a német diplomácia vezetője közölte, fontos, hogy szem előtt tartsuk: „a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”.
A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban. Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól. A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.
Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte „határozottan jelezné Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.
Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől. Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy „ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt „nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy „nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.
Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. A magyar és a román hivatalosságok is szolidaritásukat fejezték ki Izrael mellett.
A légvédelem ellenrakétái elfogták az Izraelre kilőtt több tucat iráni ballisztikus rakétát – jelentette az izraeli 12-es televízió magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva.
szóljon hozzá!