Képünk illusztráció
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A megemelkedett energiaárakról, az erősödő migrációról, a koronavírus-járvány okozta válságról, a digitális átállás kihívásairól, és az uniós külkapcsolatokról tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon.
2021. október 20., 15:192021. október 20., 15:19
A személyes részvétellel, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács tagjai áttekintik a járványügyi és a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, valamint véleménycserét folytatnak az oltási stratégiákat illetően levont tanulságokról.
Az ülésen a tagállami vezetők az energiaárak közelmúltbeli emelkedéséről is tárgyalni fognak. Megvizsgálják, hogy nemzeti és európai szinten milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be intézkedéscsomagot a megemelkedett energiaárak okozta rendkívüli helyzet rövid és középtávú tagállami kezelésére.
A megbeszélések középpontjában áll még az európai digitális átállás biztosítására irányuló uniós cél. A napirenden a digitális menetrenddel és a fontosabb jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos eredmények, valamint a digitális összeköttetés és a globális partnerségek jelentőségének kérdése szerepel majd. Az uniós tagállamok vezetői a találkozón értékelik majd a migráció témakörében a júniusi tanácsülés zárónyilatkozatában rögzítettek végrehajtását, továbbá stratégiai megbeszélést tartanak az uniós kereskedelempolitikáról.
A külkapcsolatok területét érintve a Tanács tagjai áttekintik az Európa és Ázsia közötti globális partnerség (ASEM) november 25-26-án tervezett virtuális csúcstalálkozójának témáit, továbbá a Keleti Partnerség országaival (Georgia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Ukrajna) december 15-re tervezett csúcstalálkozó előkészítésének eddigi eredményeit.
Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A megbeszélés előkészíti a november közepén Glasgow-ban, az ENSZ szervezésében tervezett klímakonferencia uniós részvételét.
Információk szerint a tagállami vezetők holland javaslatra megbeszélést folytatnak a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséról, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A lengyel alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzítette, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!