A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
2017. július 28., 10:382017. július 28., 10:38
A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ugyanakkor néhány elemző kétségeket fogalmazott meg.
Csütörtökön reggel ugyanis Anthony Scaramucci, a Fehér Ház múlt pénteken kinevezett új kommunikációs igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában sejtetni engedte, hogy Trump esetleg mégsem írja alá a szankciókat. Az elnök „aláírhatja a szankciókról szóló törvénycsomagot a jelenlegi formájában is, de akár meg is vétózhatja, hogy még szigorúbb megállapodás szülessen Oroszország ellen” - fogalmazott az interjúban Scaramucci.
Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke még a voksolás előtt újságíróknak azt mondta: Scaramucci megnyilvánulása „rögtönzött kommentár” volt, és emlékeztetett arra, hogy a kongresszusnak joga van felülírni és hatályon kívül helyezni az elnöki vétót.
Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.
A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.
Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek.
- például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.
de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.
Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.
Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.
A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.
Sajátos trend terjed a TikTokon George Simion külföldön élő szimpatizánsai körében azt követően, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke elvesztette a vasárnapi elnökválasztást: arról tesznek közzé videót, hogy szétvágják az útlevelüket.
Egy román állampolgárságú férfi ellen is büntetőeljárás indult Keir Starmer miniszterelnök ingatlanainál történt gyújtogatások ügyében – közölte kedden a brit rendőrség.
Moszkva és Kijev előtt nehéz tárgyalások állnak a tűzszünetről és a békeszerződésről szóló közös memorandum szövegének kidolgozásakor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak Szocsiban.
Közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása esetére.
Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a háború lezárása felé vezető tűzszünetről – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!