Az amerikai szenátus megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat

A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.

MTI

2017. július 28., 10:382017. július 28., 10:38

A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.

A 184 oldalas törvényt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders megerősítette, hogy Donald Trump aláírja a törvényt, ugyanakkor néhány elemző kétségeket fogalmazott meg.

Csütörtökön reggel ugyanis Anthony Scaramucci, a Fehér Ház múlt pénteken kinevezett új kommunikációs igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában sejtetni engedte, hogy Trump esetleg mégsem írja alá a szankciókat. Az elnök „aláírhatja a szankciókról szóló törvénycsomagot a jelenlegi formájában is, de akár meg is vétózhatja, hogy még szigorúbb megállapodás szülessen Oroszország ellen” - fogalmazott az interjúban Scaramucci.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke még a voksolás előtt újságíróknak azt mondta: Scaramucci megnyilvánulása „rögtönzött kommentár” volt, és emlékeztetett arra, hogy a kongresszusnak joga van felülírni és hatályon kívül helyezni az elnöki vétót.

A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is.

Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.

A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.

A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt.

Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek.

Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban

- például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.

Európai politikusok - köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak,

de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.

Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.

A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 18., kedd

Hátán landolt a repülő a havas kifutón a torontói légikikötőben

Senki nem halt meg, de többen kórházba kerültek a torontói repülőtéren, leszállás közben hétfőn balesetet szenvedett gép utasai közül.

Hátán landolt a repülő a havas kifutón a torontói légikikötőben
2025. február 18., kedd

Növelnék az európai védelmi kiadásokat, de az európai békefenntartók Ukrajna területére küldése kérdéses

A hétfőn Párizsban rendkívüli megbeszélésekre összegyűlt európai vezetők a kontinens védelmi képességeinek növelésére irányuló kiadások növelésére szólítottak fel, de megosztottak maradtak abban az elképzelésben, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába.

Növelnék az európai védelmi kiadásokat, de az európai békefenntartók Ukrajna területére küldése kérdéses
2025. február 17., hétfő

Ukrajna ügye van terítéken Párizsban, a válságtanácskozáson Kelet-Európát Lengyelország képviseli

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat Ukrajna kapcsán hétfőn Párizsban.

Ukrajna ügye van terítéken Párizsban, a válságtanácskozáson Kelet-Európát Lengyelország képviseli
2025. február 17., hétfő

Ferenc pápa állapota további kórházi kezelést tesz szükségessé

Ferenc pápa egészségi állapota további kórházi kezelést tesz szükségessé – közölte a Vatikán hétfőn a Gemelli-klinika orvosaitól kapott tájékoztatás alapján. Programjait csütörtökig lemondták.

Ferenc pápa állapota további kórházi kezelést tesz szükségessé
2025. február 17., hétfő

Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban.

Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről
2025. február 17., hétfő

Netanjahu: Trump segítségével „befejezzük a munkát” Iránnal szemben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megfogadta, hogy Donald Trump amerikai elnök támogatásával „befejezi a munkát” Iránnal szemben.

Netanjahu: Trump segítségével „befejezzük a munkát” Iránnal szemben
2025. február 16., vasárnap

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik

Ferenc pápának szigorú pihenést írtak elő az orvosok a mielőbbi gyógyulás érdekében, ezért hagyományos vasárnapi beszédét sem tarthatta meg – közölte a Vatikán. Ferenc pápát légúti fertőzéssel kezelik.

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik
2025. február 16., vasárnap

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov.

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek
2025. február 16., vasárnap

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett

Egy 14 éves fiú meghalt, öten pedig megsérültek egy késeléses támadásban az ausztriai Villach városában. A hatóságok szerint a 23 éves elkövetőt iszlamista nézetek motiválták.

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett
2025. február 16., vasárnap

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról

Orbán Viktor miniszterelnök Dubajból hazafelé tartva adott exkluzív interjút Szalai Zoltánnak, a Mandiner főszerkesztőjének. Orbán Viktor magyar kormányfő a világpolitikáról, Európa szerepéről és Magyarország külpolitikai stratégiájáról beszélt.

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról