Az amerikai nemzetbiztonsági tanács ülése Joe Biden elnök vezetésével
Fotó: Fehér Ház
Az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen, miután Moszkva kirívóan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy behatolt Ukrajnába – jelentette be Joe Biden kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében.
2022. február 22., 22:572022. február 22., 22:57
2022. február 23., 00:062022. február 23., 00:06
Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. „Bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt” – fogalmazott az amerikai elnök, aki hozzátette, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be.
Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró szankciót” vezetnek be.
Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva „nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon.”
Vlagyimir Putyin elismeri a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Az orosz elnök hétfő este megkérdőjelezte Ukrajna államiságát, és „ősi orosz földnek” nevezte a Donyec-menti térségeket.
„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.
Joe Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, a biztonságuk megerősítése érdekében. Az elnök úgy fogalmazott: „ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”. Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. „Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” – fogalmazott.
Hozzátette, azaz a szervezet kölcsönös védelmi egyezményének értelmében az egyik NATO-tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekintik. Az elnök kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden délután nyilvánosságra hozott közleményében Washington egyetértését fejezte ki a német döntéssel.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden kedden Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és megerősítette „az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” A közlemény szerint az amerikai elnök tájékoztatta Kulebát az Egyesült Államok válaszlépéseiről, beleértve a tegnap este kiadott elnöki rendeletet és a ma bejelentett új szankciókat. Biden – mint a közlemény írta – ígéretet tett arra, hogy „folytatják Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatását”.
„Oroszország azzal, hogy elismerte a két délkelet-ukrajnai szeparatista régió függetlenségét, közvetlenül aláássa Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangoztatta kedden, miután a Pentagonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel. Austin szerint a kelet-európai ország elleni invázió „fenyegeti Ukrajna, valamint a transzatlanti közösség békéjét, biztonságát és jólétét”. Az amerikai politikus hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig elkerülheti a háborút. Austin méltatta Ukrajnát, amiért „kimért választ” adott a kialakult helyzetre és diplomáciai megoldásra törekszik.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
szóljon hozzá!