Állami szolgáltatásokhoz, a közmédia adásaihoz férhetnek hozzá a nemzeti virtuális térben a külhoni magyarok

Állami szolgáltatásokhoz, a közmédia adásaihoz férhetnek hozzá a nemzeti virtuális térben a külhoni magyarok

Semjén Zsolt szerint a honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken Budapesten.

MTI

2023. november 17., 16:472023. november 17., 16:47

2023. november 17., 18:272023. november 17., 18:27

A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár, tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Megjegyezte, úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának. Beszámolt a Welcome Office – Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt.

Magyarországon egyablakos ügyintézéssel 27 hazaváró ponton (kormányablaknál) szintén angolul és magyarul el tudnak intézni minden ügyet a hazatelepüléshez.

A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról – közölte a kereszténydemokrata politikus. Semjén Zsolt elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be, ezt minden résztvevő aláírta. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg. Semjén felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt „cizellálják”. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika – rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.

Kitért arra, hogy 2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot. Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem.

Semjén Zsolt 96 nemzeti jelentőségű intézmény 115 milliárd forintos támogatásáról számolt be.

Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Ismertetése szerint az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence-szerte, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik. A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program. Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetés kiegészítést, hogy a magyar életet – „háború ide vagy oda” –, meg tudják őrizni Kárpátalján.

korábban írtuk

Orbán Viktor: amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében
Orbán Viktor: amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében

A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb. Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. „Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is” – jegyezte meg. Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni. Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. „Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet” – húzta alá az államtitkár.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit. A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel. A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.
Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét – írták. A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre. A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra. Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.
A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre. A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában – olvasható a dokumentumban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Nézőpont: újabb kétharmadot érne a Fidesz-KDNP eredménye, ha országgyűlési választást rendeztek volna

A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti (EP-) választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna.

Nézőpont: újabb kétharmadot érne a Fidesz-KDNP eredménye, ha országgyűlési választást rendeztek volna
2024. június 10., hétfő

Lemondott Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter

Lemondott tisztségéről Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter. Ezt hétfőn ő maga erősítette meg a Mandinernek.

Lemondott Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter
2024. június 10., hétfő

EP-választás: Meloni pártja nyert Olaszországban, Belgiumban lemondott a miniszterelnök

Köszönöm, az Olasz Testvérek az első párt maradt, túllépve az olasz parlamenti választások eredményét – jegyezte be közösségi oldalán Giorgia Meloni kormányfő, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hétfőre virradóra.

EP-választás: Meloni pártja nyert Olaszországban, Belgiumban lemondott a miniszterelnök
2024. június 10., hétfő

Az Európai Néppárt adhatja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, feljött a másik két jobboldali alakulat is

Az új összetételű Európai Parlament (EP) képviselőhelyeire vonatkozó frissített mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 189 képviselői hellyel rendelkezik majd a 2024-2029-es törvénykezési időszakban – tájékoztatott az uniós parlament

Az Európai Néppárt adhatja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, feljött a másik két jobboldali alakulat is
2024. június 10., hétfő

Magyarország: győzött a Fidesz-KDNP, „kivégezte” az ellenzéket a Tisza Párt

A kormányzó Fidesz-KDNP nyerte az európai parlamenti választásokat Magyarországon, míg a színen frissen felbukkant Tisza Párt a második erővé vált, „leváltva” az ellenzéki pártok jelentős részét.

Magyarország: győzött a Fidesz-KDNP, „kivégezte” az ellenzéket a Tisza Párt
2024. június 09., vasárnap

Feloszlatta a francia nemzetgyűlést Emmanuel Macron, tarolt a jobboldal az EP-választásokon

Előre hozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor a második helyen végzett.

Feloszlatta a francia nemzetgyűlést Emmanuel Macron, tarolt a jobboldal az EP-választásokon
2024. június 09., vasárnap

Vége az etnikai politizálásnak? Elemző a felvidéki magyar párt EP-kudarcáról

Az EU-szkeptikus kampány és a szlovák pártokra való átszavazás vezethetett oda, hogy a felvidéki magyar párt ezúttal sem tudott bejutni az Európai Parlamentbe – jelentette ki a Krónikának a kudarcos eredmények kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.

Vége az etnikai politizálásnak? Elemző a felvidéki magyar párt EP-kudarcáról
2024. június 09., vasárnap

Budapesten Vitézy Dávid vezet Karácsony Gergely ellen a főpolgármesteri székért

Az első budapesti részeredmények szerint Vitézy Dávid vezet a főpolgármesteri versenyben.

Budapesten Vitézy Dávid vezet Karácsony Gergely ellen a főpolgármesteri székért
2024. június 09., vasárnap

A jobboldal nyerte a németországi EP-választásokat

Az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt lett a németországi EP-választások nagy győztese, amely 16,5 százalékos eredménnyel felkúszott a második helyre a választásokat nyerő Kereszténydemokrata Unió / Bajor Keresztény-szociális Unió) mögé.

A jobboldal nyerte a németországi EP-választásokat
2024. június 09., vasárnap

Baleset miatt teljes szélességében lezárták a 49-es főutat Csengersima közelében a román határ felé

A petei román-magyar határátkelőnél nem lehet átjutni Magyarországra, baleset miatt lezárták a Csengersima felé vezető 49-es főutat.

Baleset miatt teljes szélességében lezárták a 49-es főutat Csengersima közelében a román határ felé