Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
2024. május 08., 23:022024. május 08., 23:02
2024. május 09., 00:232024. május 09., 00:23
A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában. A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.
A magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztése lesz az egyik fő témája Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán kezdődő magyarországi látogatásának – közölte a magyar kormány szóvivője újságírókkal. Vitályos Eszter elmondta, a kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon május 8. és 10. között. A látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt Magyarországon. Az államfő és delegációja az európai látogatása során pedig mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.
Tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg. Vitályos Eszter elmondta azt is, a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl. „Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről” – mutatott rá, hozzátéve, ebben a kérdésben abszolút egyetértés van Kína és Magyarország között.
A tudományos főmunkatárs a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Selyemút Peking és Budapest között – pillanatkép a kínai-magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén szerdán Budapesten kiemelte: az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Salát Gergely a beszélgetés kínai résztvevőivel egyetértve azt is elmondta: nem véletlen, hogy a két ország az együttműködési lehetőségek tárházaként tekint egymásra, hiszen már az 1970-es évek végén történt kínai irányváltás, a „nyitás politikája” is egybeesett tartalmilag a magyar kormány mai, a kapcsolatépítésre építő stratégiájával. A kínai és a magyar álláspont pedig azért van még közelebb egymáshoz – tette hozzá –, mert a jelenleg is gyorsan változó nemzetközi környezetben mindkét ország szeretne jó pozíciót fogni. Ez Kína számára azt jelenti, hogy felméri, kik lehetnek továbbra is stabil és megbízható partnerei Európában, ezért Magyarországnak is hajlandó az eddiginél több teret adni; Magyarországnak pedig azt, hogy nem szeretne egyik nagy blokknak sem a perifériája lenni, hanem önállóan, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét betöltve próbál érvényesülni.
A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök most kezdődő látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína-Közép-Kelet-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.
Kung Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudományos munkatársa hozzászólásában pozitívumként emelte ki, hogy a kínai és a magyar vezetés között olyan kérdésekben mutatkozik jelentős nézetazonosság, mint a háború vagy béke; a családpolitika és a kölcsönös előnyök mentén kialakítandó befektetésekre és együttműködésre való törekvés, valamint a nemzeti szuverenitás fontossága.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!