Gyártási gondok. Nem egyszerű felpörgetni a Patriotok előállítását
Késedelmet szenvednek az Egyesült Államok tervei, hogy japán üzemekben gyártsanak több, Ukrajna Oroszország elleni védelme szempontjából kulcsfontosságú Patriot légvédelmi rakétát, mivel hiány van egy fontos, a Boeing által gyártott alkatrészből – közölte négy meg nem nevezett forrás a Reuters hírügynökséggel.
2024. július 22., 15:572024. július 22., 15:57
Az Egyesült Államok a lehető leggyorsabban szeretné a rakéták gyártását évi 500-ról több mint 750-re növelni globálisan – mondta az egyik forrás a Reutersnek.
– mondták a források.
A japán Mitsubishi Heavy Industries (MHI) vállalat a Lockheed Martin védelmi vállalat szerződése alapján jelenleg évente mintegy 30 PAC-3 rakétát gyárt. Az MHI ezt a számot körülbelül 60-ra növelheti, mondták japán kormányzati tisztviselők és ipari források.
Egy iparági forrás szerint azonban „több évbe is beletelhet, mire az MHI képes lesz növelni a termelést” a hiány miatt.
– írta a Reuters.
Ukrajna nehezen jutott hozzá a megfelelő számú Patriot rakétarendszerhez, amelyre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát Oroszországtól, mivel a meglévő rendszerek száma korlátozott, és egyes partnerek vonakodnak átadni a sajátjaikat Ukrajnának.
Mint ismeretes, az ügyben
Nem tudni, mikor kap Románia új Patriot légvédelmi rakétaüteget ahelyett, amelyet átad Ukrajnának – ismerte el Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Bukarest ugyanakkor azt szabta feltételül, hogy előbb egy ugyanolyan képességű – sőt lehetőleg egy Patriot – rendszert kapjon az átadott pótlására.
Washington azonban már korábban úgy döntött, hogy még azokat a Patriotokat is Ukrajnának szállítja le, amelyeket más országok rendeltek meg, arra hivatkozva, hogy Kijevnek nagyobb szüksége van rájuk.
Ennek nyomán nem tudni, mikor és milyen légvédelmi rendszert kaphat Románia.
Több Il-76-os repülőjét is elvesztette Oroszország a silány minőségű alkatrészek miatt
Oroszország 18 Il-76 MD-90A típusú repülőgépéből ötöt vesztett el a rossz minőségű kerékcsapágyak miatt – jelentette pénteken a Kommerszant című állami médium és a Important Stories című független kiadvány.
Az Il-76-osok katonai repülőgépek, amelyeket csapat- és teherszállításra terveztek.
Az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított a Balasikinszkij Öntöde és Gépgyár (BLMZ) ellen, amely a meghibásodott alkatrészeket szállította.
A nyomozók azt állítják, hogy a BLMZ egy ismeretlen gyártótól vásárolta a csapágyakat hamisított dokumentumok felhasználásával, és az Il-76-os repülőgépek gyártásához az orosz Aviastar cégnek adta át azokat.
A rosszul gyártott csapágyak problémákat okoztak a futóműveknél, és öt repülőgépet tettek tönkre. Az orosz védelmi minisztériumnak 2023 végén 18 Il-76-os repülőgépe volt az Important Stories által megszerzett nyílt forrású adatok szerint.
A vizsgálóbizottság szerint a BLMZ „jelentős kárt” okozott az orosz védelmi minisztériumnak és az állam biztonsági érdekeinek.
Az Oroszországgal szembeni szankciók az ukrajnai teljes körű inváziót követően megtiltották a repüléshez kapcsolódó technológia és alkatrészek exportját, ami radikálisan átalakította az ország légi közlekedését, és növelte a balesetek és kényszerleszállások számát.
Március 12-én Oroszország középső részén lezuhant egy Il-76-os repülőgép, a jelentések szerint a fedélzeten tartózkodó 15 személy meghalt.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
szóljon hozzá!