Lecsúsztak. A Global Firepower elemzése szerint Románia hadserege tíz helyet visszaesett a tavalyi évhez képest
Fotó: Mapn.ro
Románia tíz helyet esett vissza a Global Firepower című védelmi szakkiadvány 2025-ös rangsorában, amely évente több mutató alapján rangsorolja a világ legerősebb hadseregeit.
2025. január 16., 16:552025. január 16., 16:55
Ennek nyomán Románia jelenleg az 51. helyen áll a 145-ből.
„A Global Firepower 2006 óta 145 országról és fegyveres erőiről készít katonai elemzéseket.
– írja a honlap.
A Global Firepower Index szerint Románia az elmúlt évben 10 helyet esett vissza a rangsorban. Az ország 2024-ben még a 41/145. helyen állt, most pedig az 51/145. helyen. Románia 0,8984-es tüzérségi indexszel rendelkezik (az algoritmus szerint az a legjobban felfegyverzett ország, amelynek indexe a lehető legközelebb van a nullához).
Románia védelmi költségvetésének csupán 20 százalékát fordítják a hadsereg felszerelésére – közölte a bukaresti védelmi minisztérium egy képviselőházi interpellációra adott válaszában.
Románia 2024-ben a 11. helyen áll Európában és a 14. helyen a NATO-ban.
Malajzia, Irak és Chile megőrizték pozíciójukat, Románia pedig lemaradt mögöttük.
A GFP elemzése szerint Románia pénzügyileg és a katonai állomány létszámát tekintve jól áll, de a tengeri erő és a légierő kategóriában rosszul teljesít.
Románia erősségei közé tartozik a vasúti infrastruktúra, a megfelelő számú korvett/ fregatt/ aknavető, rakétavető és tüzérségi egység. Problémát jelent ugyanakkor a harci helikopterek és az ágyúk hiánya.
A rangsort India, Dél-Korea és Nagy-Britannia folytatja. Franciaország a 7. helyre lépett előre, helyet cserélve Japánnal, ami az egyetlen további változás a top 10-ben. Törökország és Olaszország zárja az első tíz helyezettet. Ukrajna a 20. helyen áll.
Magyarország a rangsor szerint egy helyet rontva az 55. helyen áll, nem sokkal lemaradva az 51. Románia mögött.
A lista szerint a legjobban a haderő finanszírozása és a szárazföldi erő terén áll, az emberállomány terén már kevésbé, a legrosszabb helyzetben pedig a légierő és a légvédelem van.
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
szóljon hozzá!