Fotó: MTI
2009. március 13., 09:322009. március 13., 09:32
Albánia és Horvátország is megkapja a teljes jogú NATO-tagságot a szervezet áprilisi csúcstalálkozóján. A NATO kapui ezek után is nyitva maradnak további csatlakozni kívánó országok előtt – hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Jaap de Hoop Scheffer szerint három fő kihívás áll a NATO előtt: az afganisztáni szerepvállalás, az Oroszországgal folytatott viszony, valamint az, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az internetes bűnözésre.
A főtitkár kiemelte: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a koalíciós erők fenn tudják tartani a rendet az afgán elnökválasztás közben és után is. A NATO eddig sikeres volt az afgán nemzeti hadsereg kiképzésében, ezt a munkát folytatni kell.
| A francia államfő szerdán bejelentette, hogy országa visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 43 évvel ezelőtt Charles de Gaulle néhai elnök döntését követően lépett ki. „Itt az idő, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mert ez Franciaország és Európa érdeke is” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy a Stratégiai Kutatások Alapítványának (FRS) párizsi konferenciáján elhangzott beszédében. Franciaország a NATO alapító tagjai között volt 1949-ben, ám 1966-ban De Gaulle tábornok kivonta országát a szövetség katonai integrált parancsnokságából. Párizs tagja maradt a szervezetnek, és katonai akcióban is részt vett. Sarkozy utalt arra, hogy Franciaország fokozatosan, de a közvélemény számára nem mindig egyértelmű módon közeledett vissza a katonai szövetséghez. „Lezárva ezt a hosszú folyamatot, Franciaország erősebb és befolyásosabb lesz. Miért? Mert a hiányzóknak soha nincs igazuk, mert Franciaországnak ott kell lennie, ahol a döntések és a szabályok születnek, mintsem kint várnia, hogy azokról tájékoztassák” – indokolta a lépést a francia elnök. Sarkozy ugyanakkor jelezte: a francia nukleáris elrettentés politikája a NATO katonai parancsnokságától független marad. |
A szervezetnek az afgán civileket is segítenie kell az eredményesen működő intézményi rendszer felépítésében, a korrupció és a drogkereskedelem elleni harcban – tette hozzá. A siker érdekében Afganisztánon túlra kell tekinteni: el kell mélyíteni az együttműködést Pakisztánnal – emelte ki Jaap de Hoop Scheffer.
Értékelése szerint a NATO előtt álló második kihívás a viszony Oroszországgal. Ez a kapcsolat túl értékes ahhoz, hogy a két fél leragadjon azoknál a kérdéseknél, amelyekben nem ért egyet, például a NATO-bővítés, a rakétapajzs vagy Grúzia ügyében, illetve Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. A közös érdekek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek leszerelése – fűzte hozzá.
A szervezet előtt álló harmadik kihívás, hogy kezelni tudja az új veszélyeket. Napjainkban olyan globális problémákkal kell megküzdeni, mint az internetes támadások, az energiabiztonság és a kalózkodás – mondta Jaap de Hoop Scheffer. A főtitkár arról is beszélt, hogy a bővítésnek köszönhetően Európa sosem volt még ennyire biztonságos.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete úgy vélte, hiányzik a szolidaritás az euroatlanti szövetségből, pedig erre nagy szükség volna az új tagok felvétele és a globális kihívások kezelése miatt. Kurt Volker magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között.
Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővítenie kell kapacitásait, és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Látogatottsági adatok