Agyonlőtték a bucsai civil áldozatok többségét a város polgármestere szerint

•  Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

A Kijev megyei Bucsában az ukrajnai háborúnak áldozatul esettek túlnyomó részét agyonlőtték, és nem a tüzérségi támadásokban vesztették életüket – jelentette ki Anatolij Fedoruk, a város polgármestere. 

Hírösszefoglaló

MTI

2022. április 07., 18:512022. április 07., 18:51

2022. április 07., 19:112022. április 07., 19:11

Az elöljáró csütörtökön a Deutsche Welle német hírportál orosz nyelvű kiadásának adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Elmondta, hogy szerda estig a településen 320 civil holttestét találták meg, amelyeket most szakemberek vizsgálnak.

Kiemelte, hogy a holttestek száma napról napra nő, mivel folyamatosan találnak újabbakat magánbirtokokon, parkokban és tereken, ahol az ágyúzások közötti időszakokban el tudták temetni a halottakat. Megjegyezte, hogy főként azért ásták el a halottakat, hogy a kutyák ne tépjék szét a holttesteket.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az eddig feltártak alapján a civilek „gyakorlatilag a 90 százaléka” golyótól és nem tüzérségi repeszektől halt meg.

Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja csütörtökön visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádjait, amelyek szerint Kijev eltért volna az április 6-án Isztambulban megtartott konzultációkon elért rendezési javaslatoktól.

Lavrov szerint az Ukrajnának nyújtani szándékozott biztonsági garanciák nem terjedhetnek ki az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre. Ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz fél folytatja a tárgyalásokat.

Podoljak válaszul kijelentette: az ukrán fél szisztematikusan és felelősségteljesen közelíti meg a háború és a béke kérdéseit, „mindenféle spekuláció nélkül, ami az oroszokra jellemző, akik provokatív nyilvános megnyilvánulásokkal próbálnak nyomást gyakorolni a másik oldal álláspontjára”.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy a kijevi vezetés ugyanakkor egyelőre nem hozza nyilvánosságra a tárgyalások részleteit, és érdemben nem kommentálja az elhangzott javaslatokat.

Lebeszélik a visszatérőket

Borisz Filatov, a kelet-ukrajnai Dnyipro város polgármestere csütörtöki tájékoztatóján azt javasolta, hogy ne térjenek vissza még azok, akik elhagyták a a megyeszékhelyt, sőt azt kérte, hogy a nők, gyerekek és idősek hagyják el a települést.

Azt kérte, hogy lehetőleg csak azok a polgári személyek maradjanak, akik ipari üzemekben vagy elsődleges fontosságú infrastrukturális létesítményekben dolgoznak.

Szavai szerint éleződik a helyzet a Donyec-medencében, és emlékeztetett arra, hogy már elkezdődött a civilek evakuálása Donyeck és Luhanszk régiókból. Az említett két megye polgári és katonai adminisztrációja szerdán szólította fel az ott lakókat, hogy mielőbb hagyják el a térséget, ezért most nagyon sokan utaznak Dnyiprón keresztül, mutatott rá a polgármester.

Azt tanácsolta a menekülőknek, hogy mindenképpen menjenek tovább Nyugat-Ukrajnába.

Elmondta még, hogy a Feldman ökopark nevű állatkertből végül sikerült megmenteniük több nagytestű állatot, amelyeket elszállítanak Dnyipróból. „A medvék a szinevéri és a lvivi állatkertekbe, az oroszlánok Kijevbe utaznak” – tette hozzá.

Filatov szavai szerint Dnyipróban jelenleg a szokott módon működnek a közművek és a kórházak, gyógyszerekből több hónapra elegendő tartalékuk van, emellett Izraelből várja a város egy gyógyszerszállítmány megérkezését.

Megismételt világháború? 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter eközben Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni.

Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait.

Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz, húzta alá.

„Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg, szögezte le.

Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – „ez segít megállítani a háborút”.

Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább „blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni. „Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.

Eközben fehérorosz sajtóban megjelent értesülés alapján az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy az Oroszország északnyugati részében lévő Pszkovból Fehéroroszországba irányított

mintegy hatvan orosz deszantos megtagadta, hogy részt vegyen az Ukrajna elleni támadásban, ezért visszarendelték őket Pszkovba.

A hírportál szerint nem derült ki, hogy ez pontosan mikor történt, de nagy valószínűséggel március második felében. A pszkovi régió vezetése is megerősítette a Telegram üzenetküldő portálon a történteket, ugyanakkor azt nem közölte, hány deszantos tagadta meg a parancsot, jegyezte meg az ukrán hírportál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget

Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget
2024. november 23., szombat

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között

Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között
2024. november 23., szombat

Romániai elnökválasztás: a Nagy-Britanniában élők körében a legnagyobb a szavazókedv (FRISSÍTVE)

Szombaton 21 óráig több mint 206 ezer választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Romániai elnökválasztás: a Nagy-Britanniában élők körében a legnagyobb a szavazókedv (FRISSÍTVE)
2024. november 23., szombat

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak

A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak
2024. november 22., péntek

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt
2024. november 22., péntek

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen

Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen
2024. november 22., péntek

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása

Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása
2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
2024. november 22., péntek

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával

Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával