Fotó: Joe Biden/Facebook
Személyesen is bemutatta leendő kormánya kulcsfontosságú tagjait Joe Biden demokrata párti elnökjelölt kedden a delaware-i Wilmingtonban.
2020. november 25., 07:152020. november 25., 07:15
Joe Biden a hétfői közleményében szereplő politikusokon kívül nem nevezett meg újabb kormánytag-jelölteket. Hétfőn a külügyminisztérium és a belbiztonsági tárca várományosait, Antony Blinkent és Alejandro Mayorkast, John Sullivan személyében a nemzetbiztonsági tanácsadót, Avril Haines személyében a hírszerzés csúcsigazgatóját és a leendő amerikai ENSZ-nagykövetet, Linda Thomas-Greenfieldet nevezte meg, illetve bejelentette a klímavédelmi különmegbízott posztjának létrehozását és John Kerry jelölését e posztra.
Leszögezte, hogy leendő kormányzata külügyi és nemzetbiztonsági csapatának összetétele „tükrözi azt a tényt, hogy Amerika visszatér, nem visszahúzódik, hanem kész vezetni a világot”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállal szerepet szükségtelen konfliktusokban. Kiemelte, hogy az új amerikai kormányzat globális vezetőszerep vállalására készül a csendes-óceáni és az atlanti térségben egyaránt, és ennek jegyében kiváltképp erősíteni kívánja az ázsiai és csendes-óceáni amerikai szövetségi kapcsolatokat.
Az Egyesült Államok várható elnöke külön kiemelte a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát. Biden úgy fogalmazott: a leendő kormánytagok „megtestesítik az általam vallott azon alapvető értékeket, miszerint Amerika akkor erősebb, amikor együttműködik szövetségeseivel”. A kormánytag-jelöltekről megerősítette az előző napi közleményében foglaltakat, miszerint mindnyájan „tapasztaltak és voltak vezetők, újszerűen és távlatosan gondolkodnak, és fáradhatatlanul hisznek Amerika ígéretében”.
A leendő kormánytagok pár szóban bemutatkoztak, és elemzők szerint mondataik egyben jelezték az amerikai politika várható változásait is. Antony Blinken, az amerikai diplomácia várható irányítója a családjáról, köztük „magyar felmenőiről” beszélt, megemlítve azt is, hogy nagyapja Oroszországból érkezett bevándorlóként talált új hazára amerikai földön, édesapja pedig diplomataként szolgált. A politikus apja, a jelenleg 95 éves Donald Blinken egyébként Magyarországon volt nagykövet 1994 és 1997 között. Az 58 éves Blinken leszögezte: Amerikát a bevándorlás tette naggyá.
A leendő külügyminiszter nemzetközi együttműködést ígért „a világ problémáinak megoldására”. Mint fogalmazott: a világ gondjait egyedül nem lehet megoldani, az Egyesült Államoknak együtt kell működnie más országokkal. Hangsúlyozta az együttműködés és a partneri viszony fontosságát.
Linda Thomas-Greenfield, akit Biden az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének jelölt, kijelentette: az Egyesült Államok visszatér a multilateralizmus és a hagyományos diplomácia politikájához. Mint fogalmazott: „Amerika visszatérőben van, a multilateralizmus visszatérőben van, a diplomácia visszatérőben van”. Az afroamerikai Thomas-Greenfield korábban, Barack Obama demokrata párti elnök kormányzata idején a külügyminisztériumban az afrikai ügyekért felelős államtitkár volt. Pályájára utalva leszögezte: ez is azt bizonyítja, hogy Amerika a lehetőségek országa.
John Kerry korábbi külügyminiszter – aki 2004-ben George W. Bush kihívójaként a demokraták elnökjelöltje is volt – beszédében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „legyen ambiciózusabb” a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kifejtette, hogy a 2015-ben aláírt párizsi klímavédelmi egyezmény önmagában nem elégséges a klímaváltozás elleni eredményes harchoz.
Audiencián fogadta szerdán Orbán Viktort Ferenc pápa a Vatikánban.
Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy Románia megsemmisítheti-e a Moldovai Köztáraság légterét megsértő orosz drónokat, mondván, hogy ez inkább a román hatóságokra tartozik, írja a NewsMaker.
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
Romániában instabil és veszélyes a politikai helyzet, Oroszországgal szimpatizáló pártok is nehezíthetik a stabil kormányalakítást – írta kedden a The New York Times (NYT).
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.
Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!