Fotó: Wikipédia
Január elejétől egy éven keresztül a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a vajdasági Újvidék viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság hétfőn.
2022. január 03., 17:372022. január 03., 17:37
Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével.
Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.
Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit – olvasható a közleményben.
Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a görögországi Eléfszina volt Európa kulturális fővárosa.
Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti majd.
Szintén jövőre lenne Európa kulturális fővárosa Temesvár is, miután tavaly nem viselte a címet, a bánsági város a járvány és felkészületlenség miatt kétéves haladékot kapott.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!