Óvatosság. Macron szerint Franciaország nem küld csapatokat Ukrajnába
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjúban.
2025. február 19., 08:282025. február 19., 08:28
„Franciaország nem készül arra, hogy harcoló szárazföldi csapatokat küldjön egy konfliktusba, a frontra”
– fogalmazott Macron.
A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor – a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – „szakértők, vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak. Ezen gondolkodunk a britekkel” – mondta a francia elnök.
Az ukrajnai helyzettel és az európai biztonsággal kapcsolatos újabb tanácskozást tartanak szerdán Párizsban – számolt be kedden a Reuters, amely szerint ezen a megbeszélésen Románia is képviseltetni fogja magát.
Emlékeztetett arra, hogy egy másik lehetőség lehetne Ukrajna NATO-tagsága, amelyről viszont Oroszország hallani sem akar, és amit Donald Trump amerikai elnök már a tárgyalások előtt is kizárt – hangsúlyozta Macron.
A francia elnök bejelentette, hogy szerdán újabb találkozót szervez Párizsban „több európai és Európán kívüli állam” részvételével Ukrajnáról – azzal a céllal, hogy a hét végéig mind a 27 uniós országgal találkozzon –, a hétfői találkozót követően, amelyen nyolc vezető európai ország – Franciaország mellett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia –, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői vettek részt.
Az elnöki hivatal egyelőre nem közölte, hogy a szerdai újabb találkozónak mi lesz a tárgya, és kik vesznek rajta részt, de a Le Monde című napilap úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a meghívottak között van Norvégia, Kanada, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország, Belgium és a balti államok.
Négy alapelvben állapodott meg az Egyesült Államok és Oroszország az ukrajnai háború kapcsán Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokon. Eközben Moszkva bejelentette: Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel.
Bár a Donald Trump és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd múlt heti újrafelvétele több európai vezetőt megdöbbentett, és nem vették jó néven, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások várhatóan európai részvétel nélkül folynak majd, Emmanuel Macron elsősorban ennek a pozitív oldalát emelte ki.
A francia elnök szerint Donald Trump „hasznos párbeszédet indíthat újra” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Oroszország birodalmi, imperialista jellegű háborút folytat Ukrajna ellen, amelynek a jövője ezért azon múlik, hogy egy esetleges békemegállapodásban milyen biztonsági garanciákat kap – jelentette ki a Krónikának Bendarzsevszkij Anton elemző.
Emmanuel Macron megítélése szerint „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent az európaiakra, tekintettel a különböző területeken folytatott tevékenységeire”.
Miközben az oroszok és az amerikaiak Rijádban megállapodtak abban, hogy tárgyalókat neveznek ki az ukrajnai háború ügyében, a francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal.
Elmondása szerint emlékeztette az amerikai elnököt arra, hogy „mindenkinek az az aggodalma, hogy egy egyszerű tűzszünet semmiképpen sem oldaná meg a konfliktust”.
Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan Oroszország számára – jelentette ki az orosz külügyminisztérium kedden annak kapcsán, hogy Szaúd-Arábiában találkozik Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„A közelmúlt történelme számunkra bebizonyította, hogy amikor csak tűzszünet van, azt Oroszország nem tartja tiszteletben”
– jelenetette ki a francia elnök.
Véleménye szerint az európai szövetségeseknek képesnek kell lenniük arra, hogy álláspontjukat képviseljék, és hogy „megoldásokkal szolgáljanak” arra, hogy milyen „biztonsági garanciákat” tudnak nyújtani az ukránok védelmére.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!