Szlovákiában a hivatalokat és intézményeket magyar nyelvű táblával is meg kell jelölni
Fotó: Csáky Károly - Felvidék.ma
A törvényi szabályozás és a gyakorlat általában élesen eltér egymástól a kisebbségek anyanyelvhasználatát illetően azokban a térségbeli államokban, ahol tekintélyes létszámú magyar közösség él. Annak apropóján, hogy Romániában éppen jogcsorbításra tesz kísérletet a kormány, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai újságírókat kérdeztünk a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában tapasztaltakról.
2019. július 18., 15:382019. július 18., 15:38
2019. július 18., 15:482019. július 18., 15:48
A négyszázötven ezres magyar közösséggel rendelkező Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát szabályozó törvény értelmében „ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott településen állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a település lakosságának legalább tizenöt százalékát alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.” Neszméri Tünde felvidéki újságíró a Krónikának elmondta,
„A település kezdetét és végét jelző kétnyelvű tábla kötelező, a községi/városi hivatalt és intézményeket magyar nyelvű táblával is meg kell jelölni, amelyen a magyar helységnévnek is szerepelnie kell. A hivatalon belül tájékoztatást kell kihelyezni arról, hogy a magyar nyelv használható. Az önkormányzatok képviselő-testületi üléseinek programját, jegyzőkönyvét, az önkormányzati rendeletek tervezetét és az elfogadott önkormányzati rendeleteket magyar nyelven is közzé kell tenni” – sorolta a törvény által biztosított jogokat Neszméri Tünde. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felvidéki magyarok nyelvi jogai sokszor sérülnek.
– illusztrálta az újságíró.
De mi a helyzet Szerbiában, ahol közel háromszázezer magyar él? Bodzsoni István, a vajdasági Pannon RTV igazgatója lapunknak arról számolt be, hogy bár a balkáni országban a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód a hivatalos,
„Amennyiben az egész ország szintjén egy kisebbség aránya eléri a két százalékot, annak nyelve – amennyiben van rá igény – használható a közigazgatásban vagy például a bírósági eljárásoknál” – tette hozzá a délvidéki médium vezetője. A nyelvi jogok teljesítését a kisebbségi nemzeti tanácsok felügyelik, ami a magyar közösség esetében a Magyar Nemzeti Tanács szabadkai székhellyel. A tájékoztatás, oktatás és kultúra mellett az anyanyelv használata egészíti ki a kisebbségi kulturális autonómia működési keretét. „Például a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezheti egyes települések, utcák, terek, intézmények nevének magyar változatának használatát, és közbeléphet, amennyiben valaki ezt nem tartja tiszteletben” – hangsúlyozta Bodzsoni István.
A Pannon RTV igazgatója elmondta,
„Ezeken a helyeken az ember természetesnek veszi, ha valamelyik üzletben, moziban, netán postán vagy adóhivatalban magyarul szólnak hozzá. De például Újvidéken, ahol valamikor a lakosság egyharmada magyar volt, immár ritkaságszámba megy, ha az ember magyarul is el tud valamit intézni. További gond, hogy a közintézményekben általában kevés a magyarul is tudó tisztviselő, ügyintéző. Ilyenkor kénytelenek vagyunk szerbül kommunikálni, mert különben nem sokra megyünk. A bíróságokon a felek kérhetnek nyelvi tolmácsot, a köziratokat igényelhetjük anyanyelvünkön is, a képviselő-testületekben felszólalhatunk magyarul is” – összegzett a vajdasági vezető újságíró.
Megjegyezte, a környezet határozza meg az anyanyelv használatát. „A Vajdaság északi területein a magyar lakosság zöme egyáltalán nem vagy gyengén beszéli a szerb nyelvet – hiszen magyarul szinte mindent el tudnak intézni. Ez viszont a többségi nemzettel való kommunikációban jelent problémát főleg a fiatalok számára, például amikor egyetemre szeretnének iratkozni, vagy munkát vállalni szerb többségű környezetben” – ecsetelte a Székelyföldön is jól ismert helyzetet Bodzsoni.
A tévéigazgató arról is beszélt, hogy a tájékoztatás területén nincsenek semmilyen korlátok. Például
„Mégis igyekszünk egyre több műsort feliratozni szerbül, így fejlesztve a kommunikációt, a kapcsolatokat szomszédainkkal. És nem utolsósorban bővítve a piacunkat” – emelte ki a szerkesztőségi vezető. Úgy vélte, az anyanyelvi jogok érvényesítéséhez nagyon fontos az erős érdekvédelmi, politikai háttér, jó kapcsolatok a többségi nemzettel és nem utolsósorban a kiterjedt kapcsolati hálózat az anyaországgal. „Mindez adatott számunkra, a szerb–magyar viszony pedig jó néhány éve kifogástalan – így immár csak magunkat kell meggyőzni arról, hogy többet, erőteljesebben használjuk anyanyelvünket” – fogalmazott Bodzsoni István.
Jó példa. A Vajdaságban azokon a településeken megszokott a magyar nyelv használata, amelyeken jelentősebb számban élnek magyarok
Fotó: Tóth Tibor/Hétnap.rs
Az Ukrajnában élő százötvenezres magyarság nyelvi jogaival kapcsolatban Sterr Attila kárpátaljai újságíró, szerkesztő arról tájékoztatta a Krónikát, hogy
A korábban érvényben lévő kisebbségbarát nyelvtörvényt egy éve nyilvánította alkotmányellenesnek az ukrán alkotmánybíróság azzal az indokkal, hogy a jogszabályt 2012-ben a házszabály megsértésével fogadta el a parlament. „A magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé válik az ukrán nyelv használata, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértése pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, sőt mivel az ukrán nyelvet beemelték a nemzeti szimbólumok körébe, annak megsértése akár börtönbüntetést von maga után. A törvény hatálya kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az állami finanszírozású egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra” – ismertette a hírhedtté vált törvény egyes részleteit a kárpátaljai szerkesztő. Mint elmondta,
Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére. A törvény létrehoz egy államnyelvi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. Sterr Attila végül arra emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij új államfő még a beiktatása előtt azt nyilatkozta, hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály az állampolgári jogokat. Csakhogy ez mindeddig nem történt meg, és a július 21-ére kiírt rendkívüli parlamenti választásig nem várható semmilyen előrelépés ebben a kérdésben – tette hozzá a kárpátaljai újságíró.
Végül Pászkán Zsolt politikai elemzőt arra kértük, foglalja össze a romániai anyanyelvhasználati helyzetet, különös tekintettel a kisebb vihart kavart közigazgatási törvénymódosításra. Emlékeztetett, hogy a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatát Romániában az alkotmány és több más – például a közigazgatási, oktatási, egészségügyi és egyéb hasonló – törvény szabályozza.
– nyilatkozta a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Kiemelte, Romániában nemcsak azért érheti és éri joghátrány a nemzeti közösségeket, illetve tagjait, mert a jogrendből hiányoznak olyan anyanyelvhasználattal kapcsolatos elemek, melyek más európai államban léteznek, hanem azért is, mert még a meglévő és a Romániai által ratifikált nemzetközi egyezmények betűjével és szellemével ellentétben
Illetve e jognak a hatóságok, jogi és magánszemélyek általi tudatos vagy mulasztásos megsértéséhez általában semmilyen vagy csak elhanyagolható súlyú szankciók társulnak.
Pászkán szerint szintén a romániai jogi szabályozás hátránya, hogy a törvényi rendelkezések nem egyértelműek, számos értelmezést tesznek lehetővé, és
Így például miközben más jellegű ügyekben a bíróságok az „ami nem tiltott, az általában véve szabadnak tekintendő”, a nemzeti közösségek és különösen a magyar közösség esetében az „ami nem megengedett, az általában véve tiltottnak tekintendő” elvet követik. A szakértő hasonlóan korlátozó jellegűnek nevezte a húszszázalékos küszöbszabályt, mely nemcsak a regionális nyelvekre vonatkozó charta rendelkezéseivel ellentétes, de számos nagyvárosban több tízezer személynek okoz(hat) joghátrányokat. „Ezt a helyzetet csak tovább rontja a Dăncilă-kormány által elfogadott, a közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Sőt ennek anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései az ősszel várható parlamenti vita során – ellenzéki közreműködéssel – akár további hátrányos módosításokat szenvedhetnek el” – vázolta a helyzetet Pászkán Zsolt.
Elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
1 hozzászólás