A polgárokon is múlik az anyanyelvhaszná­lat: hasonló problémák, eltérő szabályozások a Kárpát-medence magyarlakta országaiban

Szlovákiában a hivatalokat és intézményeket magyar nyelvű táblával is meg kell jelölni •  Fotó: Csáky Károly - Felvidék.ma

Szlovákiában a hivatalokat és intézményeket magyar nyelvű táblával is meg kell jelölni

Fotó: Csáky Károly - Felvidék.ma

A törvényi szabályozás és a gyakorlat általában élesen eltér egymástól a kisebbségek anyanyelvhasználatát illetően azokban a térségbeli államokban, ahol tekintélyes létszámú magyar közösség él. Annak apropóján, hogy Romániában éppen jogcsorbításra tesz kísérletet a kormány, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai újságírókat kérdeztünk a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában tapasztaltakról.

Pataky István

2019. július 18., 15:382019. július 18., 15:38

2019. július 18., 15:482019. július 18., 15:48

A négyszázötven ezres magyar közösséggel rendelkező Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát szabályozó törvény értelmében „ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott településen állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a település lakosságának legalább tizenöt százalékát alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.” Neszméri Tünde felvidéki újságíró a Krónikának elmondta,

a hatályos jogszabály értelmében 512 településen használhatják hivatali ügyekben a magyar nyelvet.

„A település kezdetét és végét jelző kétnyelvű tábla kötelező, a községi/városi hivatalt és intézményeket magyar nyelvű táblával is meg kell jelölni, amelyen a magyar helységnévnek is szerepelnie kell. A hivatalon belül tájékoztatást kell kihelyezni arról, hogy a magyar nyelv használható. Az önkormányzatok képviselő-testületi üléseinek programját, jegyzőkönyvét, az önkormányzati rendeletek tervezetét és az elfogadott önkormányzati rendeleteket magyar nyelven is közzé kell tenni” – sorolta a törvény által biztosított jogokat Neszméri Tünde. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felvidéki magyarok nyelvi jogai sokszor sérülnek.

Idézet
Keveset teszünk a jogsérelmek ellen, nem követeljük, hogy anyanyelvünkön is információkat szolgáltassanak számunkra. Nagyon sok szlovákiai magyar a személynevét sem használja anyanyelvén, holott a jogszabályok azt is engedélyezik”

– illusztrálta az újságíró.

Ahol hivatalos a kisebbség nyelve

De mi a helyzet Szerbiában, ahol közel háromszázezer magyar él? Bodzsoni István, a vajdasági Pannon RTV igazgatója lapunknak arról számolt be, hogy bár a balkáni országban a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód a hivatalos,

azon önkormányzatok, települések területén, ahol egy-egy kisebbség lélekszáma eléri a tizenöt százalékot, az adott közösség nyelve is hivatalosnak tekintendő.

„Amennyiben az egész ország szintjén egy kisebbség aránya eléri a két százalékot, annak nyelve – amennyiben van rá igény – használható a közigazgatásban vagy például a bírósági eljárásoknál” – tette hozzá a délvidéki médium vezetője. A nyelvi jogok teljesítését a kisebbségi nemzeti tanácsok felügyelik, ami a magyar közösség esetében a Magyar Nemzeti Tanács szabadkai székhellyel. A tájékoztatás, oktatás és kultúra mellett az anyanyelv használata egészíti ki a kisebbségi kulturális autonómia működési keretét. „Például a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezheti egyes települések, utcák, terek, intézmények nevének magyar változatának használatát, és közbeléphet, amennyiben valaki ezt nem tartja tiszteletben” – hangsúlyozta Bodzsoni István.

A Pannon RTV igazgatója elmondta,

a közéletben főleg azokon a településeken megszokott a magyar nyelv használata, amelyeken jelentősebb számban élnek magyarok: például Szabadkán, Zentán vagy Magyarkanizsán.

„Ezeken a helyeken az ember természetesnek veszi, ha valamelyik üzletben, moziban, netán postán vagy adóhivatalban magyarul szólnak hozzá. De például Újvidéken, ahol valamikor a lakosság egyharmada magyar volt, immár ritkaságszámba megy, ha az ember magyarul is el tud valamit intézni. További gond, hogy a közintézményekben általában kevés a magyarul is tudó tisztviselő, ügyintéző. Ilyenkor kénytelenek vagyunk szerbül kommunikálni, mert különben nem sokra megyünk. A bíróságokon a felek kérhetnek nyelvi tolmácsot, a köziratokat igényelhetjük anyanyelvünkön is, a képviselő-testületekben felszólalhatunk magyarul is” – összegzett a vajdasági vezető újságíró.

Megjegyezte, a környezet határozza meg az anyanyelv használatát. „A Vajdaság északi területein a magyar lakosság zöme egyáltalán nem vagy gyengén beszéli a szerb nyelvet – hiszen magyarul szinte mindent el tudnak intézni. Ez viszont a többségi nemzettel való kommunikációban jelent problémát főleg a fiatalok számára, például amikor egyetemre szeretnének iratkozni, vagy munkát vállalni szerb többségű környezetben” – ecsetelte a Székelyföldön is jól ismert helyzetet Bodzsoni.
A tévéigazgató arról is beszélt, hogy a tájékoztatás területén nincsenek semmilyen korlátok. Például

a legfontosabb délvidéki magyar média, a Pannon Televízió és Rádió fordítási kényszer és tartalmi korlátok nélkül sugározhatja műsorait.

„Mégis igyekszünk egyre több műsort feliratozni szerbül, így fejlesztve a kommunikációt, a kapcsolatokat szomszédainkkal. És nem utolsósorban bővítve a piacunkat” – emelte ki a szerkesztőségi vezető. Úgy vélte, az anyanyelvi jogok érvényesítéséhez nagyon fontos az erős érdekvédelmi, politikai háttér, jó kapcsolatok a többségi nemzettel és nem utolsósorban a kiterjedt kapcsolati hálózat az anyaországgal. „Mindez adatott számunkra, a szerb–magyar viszony pedig jó néhány éve kifogástalan – így immár csak magunkat kell meggyőzni arról, hogy többet, erőteljesebben használjuk anyanyelvünket” – fogalmazott Bodzsoni István.

Jó példa. A Vajdaságban azokon a településeken megszokott a magyar nyelv használata, amelyeken jelentősebb számban élnek magyarok •  Fotó: Tóth Tibor/Hétnap.rs Galéria

Jó példa. A Vajdaságban azokon a településeken megszokott a magyar nyelv használata, amelyeken jelentősebb számban élnek magyarok

Fotó: Tóth Tibor/Hétnap.rs

Kötelezővé tett ukrán

Az Ukrajnában élő százötvenezres magyarság nyelvi jogaival kapcsolatban Sterr Attila kárpátaljai újságíró, szerkesztő arról tájékoztatta a Krónikát, hogy

fokozatosan életbe lépnek a Petro Porosenko bukott elnök hivatali idejének végnapjaiban elfogadott államnyelvtörvény szabályozásai.

A korábban érvényben lévő kisebbségbarát nyelvtörvényt egy éve nyilvánította alkotmányellenesnek az ukrán alkotmánybíróság azzal az indokkal, hogy a jogszabályt 2012-ben a házszabály megsértésével fogadta el a parlament. „A magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé válik az ukrán nyelv használata, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértése pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, sőt mivel az ukrán nyelvet beemelték a nemzeti szimbólumok körébe, annak megsértése akár börtönbüntetést von maga után. A törvény hatálya kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az állami finanszírozású egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra” – ismertette a hírhedtté vált törvény egyes részleteit a kárpátaljai szerkesztő. Mint elmondta,

a jogszabály azt is kimondja, hogy Ukrajna valamennyi állampolgára köteles beszélni az államnyelvet.

Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére. A törvény létrehoz egy államnyelvi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. Sterr Attila végül arra emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij új államfő még a beiktatása előtt azt nyilatkozta, hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály az állampolgári jogokat. Csakhogy ez mindeddig nem történt meg, és a július 21-ére kiírt rendkívüli parlamenti választásig nem várható semmilyen előrelépés ebben a kérdésben – tette hozzá a kárpátaljai újságíró.

Szűkítő bírósági jogalkalmazás

Végül Pászkán Zsolt politikai elemzőt arra kértük, foglalja össze a romániai anyanyelvhasználati helyzetet, különös tekintettel a kisebb vihart kavart közigazgatási törvénymódosításra. Emlékeztetett, hogy a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatát Romániában az alkotmány és több más – például a közigazgatási, oktatási, egészségügyi és egyéb hasonló – törvény szabályozza.

Idézet
Ezek szétszórt – a román törvényhozás évek, sőt évtizedek óta adós a nemzeti közösségek jogállását szabályozó törvénykönyvvel – és sok esetben a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekkel szembemenő jellege miatt az anyanyelvhasználat már a jogi szabályozás szintjén is számos hiányosságot mutat”

– nyilatkozta a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Kiemelte, Romániában nemcsak azért érheti és éri joghátrány a nemzeti közösségeket, illetve tagjait, mert a jogrendből hiányoznak olyan anyanyelvhasználattal kapcsolatos elemek, melyek más európai államban léteznek, hanem azért is, mert még a meglévő és a Romániai által ratifikált nemzetközi egyezmények betűjével és szellemével ellentétben

az anyanyelvhasználatot még mindig elsősorban egyéni jogként kezelik.

Illetve e jognak a hatóságok, jogi és magánszemélyek általi tudatos vagy mulasztásos megsértéséhez általában semmilyen vagy csak elhanyagolható súlyú szankciók társulnak.

Pászkán szerint szintén a romániai jogi szabályozás hátránya, hogy a törvényi rendelkezések nem egyértelműek, számos értelmezést tesznek lehetővé, és

a romániai bíróságok eddig tapasztalt jogalkalmazási gyakorlata általában szűkítő, mint bővítő jellegű.

Így például miközben más jellegű ügyekben a bíróságok az „ami nem tiltott, az általában véve szabadnak tekintendő”, a nemzeti közösségek és különösen a magyar közösség esetében az „ami nem megengedett, az általában véve tiltottnak tekintendő” elvet követik. A szakértő hasonlóan korlátozó jellegűnek nevezte a húszszázalékos küszöbszabályt, mely nemcsak a regionális nyelvekre vonatkozó charta rendelkezéseivel ellentétes, de számos nagyvárosban több tízezer személynek okoz(hat) joghátrányokat. „Ezt a helyzetet csak tovább rontja a Dăncilă-kormány által elfogadott, a közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Sőt ennek anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései az ősszel várható parlamenti vita során – ellenzéki közreműködéssel – akár további hátrányos módosításokat szenvedhetnek el” – vázolta a helyzetet Pászkán Zsolt.

korábban írtuk

Szijjártó: elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban
Szijjártó: elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban

Elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből

Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből
2025. június 29., vasárnap

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit

Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit
2025. június 29., vasárnap

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on

A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on
2025. június 28., szombat

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában
2025. június 27., péntek

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával
2025. június 27., péntek

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten

Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten
2025. június 27., péntek

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát

Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát
2025. június 27., péntek

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”
2025. június 26., csütörtök

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem

A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem
2025. június 26., csütörtök

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben

Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben