Frank-Walter Steinmeier
Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden.
2021. augusztus 17., 16:062021. augusztus 17., 16:06
Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek „szégyenletesek a politikai Nyugat számára”.
A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”.
Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és „keserű” kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések.
Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében - mondta a német államfő, rámutatva: „e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az esetleges vereséget.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
szóljon hozzá!