Fotó: Facebook/Минобороны России
A NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön Moszkvában, külföldi katonai attaséknak mondott beszédében.
2023. december 22., 10:192023. december 22., 10:19
„Az európai kontinens a Nyugat és Oroszország közötti politikai és gazdasági konfliktusok színterévé vált” – fogalmazott Geraszimov. Szerinte ehhez hozzájárult Svédországnak és Finnországnak a NATO-hoz benyújtott felvételi kérelme, valamint a Kelet-Európában, a balti térségben és a Fekete-tengeren állomásozó NATO-erők számának növekedése, ugyanakkor nem tett említést az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz invázióról.
„Az európai biztonságot szolgáló bizalomépítő intézkedések elvesztették hatásukat, Moszkva viszont ennek ellenére is ragaszkodott a szabályokhoz, hogy elkerülje az incidenseket” – állította. Megerősítette Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország – válaszul Finnország NATO-tagságára – új védelmi körzeteket hoz létre a leningrádi és a moszkvai régiókban.
Geraszimov emellett arról beszélt az attaséknak, hogy
Közben Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva figyelmeztetett: 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben.
„A Németországban élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jövőre meg kell erősíteniük az ukrán hadsereget. Szankciókat fogunk alkalmazni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ennek a követelménynek” – mondta a tárcavezető a német Welt televíziónak és a Bild lapnak, illetve a Politico brüsszeli kiadványnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Umerov úgy fogalmazott, hogy
részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”. A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére.
Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást – írták.
Később
Aláhúzta, hogy „nincs napirenden” semmiféle büntetőintézkedés, jogi vagy bármilyen nyomásgyakorlás azokra a hadköteles ukránokra nézve, akik a felhívás ellenére nem térnek vissza a hazájukba.
Szavai szerint az Umerovval készített interjúban „a hangsúly eltolódott”, mert csupán arról volt szó, hogy el kell juttatni a külföldön élő ukránokhoz, mennyire fontos a haza védelme.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője közben az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy az utóbbi időben nem utazott el a korábbinál nagyobb számú 18-60 év közötti ukrán férfi Ukrajnából, éppen ellenkezőleg, decemberben több férfi tér vissza az országba, mint ahányan elhagyták azt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a Politicónak adott interjújában – amelyet az SZBU sajtószolgálata tett közzé – közölte: a biztonsági szolgálat fokozza tevékenységét az ellenséges vonalak mögött annak érdekében, hogy a háború minél közelebb kerüljön a Kremlhez, és a kiemelt célpontok között szerepelnek orosz hadihajók, katonai bázisok, fegyverszállítási logisztikai folyosók.
„Az SZBU célzott csapásokat hajt végre. Tűket szúrunk az ellenség szívébe. Minden különleges hadműveletünk egy meghatározott célt követ, és meghozza a maga eredményét. Mindez nehezíti az Oroszországi Föderáció hadviselési képességét Ukrajnában, és közelebb hozza a győzelmünket” – fogalmazott Maljuk.
Szavai szerint
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a nemzetközi jognak megfelelően cselekszenek. „Az SZBU műveleteinek nagy része Ukrajna területén zajlik – a Donbászban, a Krím félszigeten és a Fekete-tengeren. Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszerrel felszabadítjuk a megszállók alól” – hangsúlyozta az SZBU vezetője.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy rádióinterjúban elmondta, hogy Oroszország – Ukrajna elleni inváziójának tavaly februári kezdete óta –
7400 darab különböző típusú rakétával és 3700 Sahid drónnal támadta az ország területét.
Ezekből az ukrán légvédelem 1600 rakétát és 2900 drónt semmisített meg.
Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy
a dél-ukrajnai herszoni régióban. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg eddigi ukrajnai embervesztesége meghaladta a 350 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, húsz tüzérségi fegyvert és 26 drónt.
Lakóházba csapódott egy drón Kijevben
Lakóházba csapódott egy katonai drón csütörtök késő este egy újabb orosz támadásban – közölték az ukrán hatóságok, amelyek legalább egy sérültről számoltak be.
Hónapok óta ez az első ilyen incidens az ukrán fővárosban. Bár Kijev rendszeresen célpontja orosz drón- és rakétatámadásoknak, ezek többségét a légvédelem lelövi.
A légiriadót késő este léptették életbe Kijevben. Nem sokkal később a helyiek hangos robbanásokat hallottak. A polgármesteri hivatal először azt közölte, hogy a légvédelem működik a városban, és arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
„Egy kijevi lakótömböt eltalált egy Sahíd” – egy iráni gyártmányú drón, amelyet Moszkva rendszeresen használ ilyen támadásokra a szomszédja ellen – írta Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője a Telegramon.
Az incidens a főváros délnyugati részén fekvő Szolomjanszkij kerületben történt, az épület felső emeletein lángok csaptak fel – tudatta Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
A kerületben egy embert kórházba szállítottak – tette hozzá további részletek közlése nélkül. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy több dróncsoport tartott az ország különböző régiói felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert és át kell adnia a Gázai övezet feletti ellenőrzést – jelentette ki Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke hétfőn.
Több embert megölt, majd öngyilkos lett egy fegyveres New Yorkban egy irodaházként működő belvárosi felhőkarcolóban hétfőn.
A Temu kínai online áruház megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy új, 10-12 napos határidőt szab az ukrajnai háború megállítására, amivel lerövidítette a július közepén általa adott 50 napos határidőt.
Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint fennállhat a bűnvádi eljárás és vádemelés esélye Hillary Clinton volt elnökjelölt külügyminiszter, valamint a CIA és az FBI korábbi vezetőivel szemben.
A lehető legkorábbi dátummal kell számolni a jövő évi parlamenti választásokra való felkészülés során – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Harcosok órája címmel indult online műsorban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben az alultápláltság „riasztó szintet” ért el, és az arányok „veszélyes pályára” álltak, miközben újraindult a segélyszállítmányok légi úton történő célba juttatása.
Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi portálra feltett posztjában azt írta, hogy ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel „hangsúlyozták a független és teljes mértékben hatékony intézmények által a korrupció ellen folytatott harc fontosságát”.
Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott skóciai megbeszélése után bejelentette: megállapodtak a vámok ügyében, amelyekről hónapok óta folynak a tárgyalások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!