A NATO főtitkára szerint Ukrajna nem lehet a szövetség tagja, amíg háborúban áll – Újabb dróntámadás Kijev ellen

•  Fotó: Securityconference.org

Fotó: Securityconference.org

Az orosz hadsereg csütörtökre virradóra újabb dróntámadást hajtott végre Kijev ellen – jelentette be az ukrán főváros katonai irányításának feje, Szerhij Popko.

Hírösszefoglaló

2023. május 25., 09:512023. május 25., 09:51

Szerinte az iráni gyártású Sahed drónok „masszív” támadást intéztek a főváros ellen, azonban „Ukrajna védőangyalai” – azaz a légvédelem – esélyt sem adtak az agresszornak, és az összes támadófegyvert lelőtték.

Popko szerint az előző légitámadás óta négy nap telt el, és májusban összesen 12 alkalommal intéztek az oroszok légitámadást a főváros ellen.

A beszámolók szerint légiriadó volt Harkivban és Csernyivciben is.

Eközben Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben arról beszélt: Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér.

A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.

„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy

az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, „miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire”.

„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le.
Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.

Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint

a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.

„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.

Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón azt állította: a NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét.

„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét”

– mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.

Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint

a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése” lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték.

A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok

a G7-csoport minapi hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy Oroszországot és Kínát stratégiai, a dominanciájuk szempontjából szinte egzisztenciális fenyegetést jelentő stratégiai ellenfélnek tekintik.

„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető.

„Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov.

Az orosz védelmi minisztérium eközben azt közölte: Ukrajna sikertelenül kísérelte meg pilóta nélküli motorcsónakokkal támadni a fekete-tengeri gázvezetékeket őrző Ivan Hursz hajót.

A tárca szerint az incidens közép-európai idő szerint hajnali fél ötkor történt a Boszporusz-szorostól 140 kilométerre északkeletre.

„Az ukrán fegyveres erők három, vezető nélküli motorcsónakkal sikertelenül próbálták megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Hursz nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek működésének biztonságát szavatoló feladatokat lát el a Török Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében” – olvasható az orosz közleményben.

A tájékoztatás szerint

a hajó fedélzeti fegyvereivel az összes tengeri drónt megsemmisítette.

A közlemény rámutatott, hogy az Északi Áramlat I. és II. gázvezetékek elleni tavaly szeptemberi terrortámadás után az orosz haditengerészet megerősítette az ilyen létesítmények védelmét.

Az Ivan Hursz egy közepes nagyságú felderítőhajó, amelyet kommunikációs és flottairányítási feladatok ellátására, rádiós felderítésre, valamint elektronikus hadviselésre terveztek. Vízkiszorítása körülbelül négyezer tonna, a hossza mintegy száz méter. Hatósugara meghaladja a nyolcezer tengeri mérföldet. A Fekete-tengeri Flottában 2018-ban állították hadrendbe.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 18., hétfő

Moszkva: az ukránok ismét robbantani akartak a Krími hídon, de megakadályozták

Az ukrán titkosszolgálatok által a Krími hídon tervezett újabb robbantást sikerült meghiúsítani; a pokolgépet, amelyet egy Chevrolet Volt típusú gépkocsiban rejtettek el, hatástalanították – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva: az ukránok ismét robbantani akartak a Krími hídon, de megakadályozták
2025. augusztus 18., hétfő

A román külügyminiszter szerint jobban áll az amerikai vízummentesség ügye, mint néhány hónapja, de konkrétumokat nem mondott

Románia sokkal jobb helyzetben van az Egyesült Államokba való vízummentes beutazás terén, mint néhány hónapja – jelentette ki Oana Țoiu, külügyminiszter, aki szerint minden szinten dolgoznak azon, hogy Románia bekerüljön a Visa Waiver programba.

A román külügyminiszter szerint jobban áll az amerikai vízummentesség ügye, mint néhány hónapja, de konkrétumokat nem mondott
2025. augusztus 18., hétfő

Százezrek követelték a gázai háború befejezését Izraelben

Több százezren gyűltek össze Izraelben, hogy a gázai háború befejezését és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követeljék.

Százezrek követelték a gázai háború befejezését Izraelben
2025. augusztus 18., hétfő

Trump: Ukrajna nem kapja vissza a Krímet és nem léphet be a NATO-ba

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek el kell fogadnia Oroszország néhány feltételét az ukrajnai háború befejezéséhez – szögezte le Donald Trump amerikai elnök a Zelenszkijjel és az európai vezetők delegációjával folytatandó tárgyalások előestéjén.

Trump: Ukrajna nem kapja vissza a Krímet és nem léphet be a NATO-ba
2025. augusztus 17., vasárnap

Nicuşor Dan: továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra Ukrajna ügyében

Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő azt követően, hogy részt vett az Ukrajnát támogató Tettrekészek Koalíciójának vasárnapi online tanácskozásán.

Nicuşor Dan: továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra Ukrajna ügyében
2025. augusztus 17., vasárnap

Kemény fellépést ígér a szerb elnök az erőszakos kormányellenes tüntetők ellen

Alekszandar Vucsics szerb elnök kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.

Kemény fellépést ígér a szerb elnök az erőszakos kormányellenes tüntetők ellen
2025. augusztus 17., vasárnap

Witkoff: szilárd biztonsági garanciákról állapodott meg Ukrajna számára Trump és Putyin

Az amerikai elnök és orosz kollégája pénteki alaszkai találkozójukon „szilárd biztonsági garanciákról” állapodtak megUkrajna számára – jelentette be vasárnap Steve Witkoff.

Witkoff: szilárd biztonsági garanciákról állapodott meg Ukrajna számára Trump és Putyin
2025. augusztus 17., vasárnap

Európai kísérettel utazik Zelenszkij Washingtonba

Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.

Európai kísérettel utazik Zelenszkij Washingtonba
2025. augusztus 17., vasárnap

Lövöldözés egy amerikai étteremben: három ember meghalt, többen megsebesültek

Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.

Lövöldözés egy amerikai étteremben: három ember meghalt, többen megsebesültek
2025. augusztus 17., vasárnap

Az izraeli hadsereg a gázai palesztinok áttelepítésére készül

Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a

Az izraeli hadsereg a gázai palesztinok áttelepítésére készül