Fotó: Securityconference.org
Az orosz hadsereg csütörtökre virradóra újabb dróntámadást hajtott végre Kijev ellen – jelentette be az ukrán főváros katonai irányításának feje, Szerhij Popko.
2023. május 25., 09:512023. május 25., 09:51
Szerinte az iráni gyártású Sahed drónok „masszív” támadást intéztek a főváros ellen, azonban „Ukrajna védőangyalai” – azaz a légvédelem – esélyt sem adtak az agresszornak, és az összes támadófegyvert lelőtték.
Popko szerint az előző légitámadás óta négy nap telt el, és májusban összesen 12 alkalommal intéztek az oroszok légitámadást a főváros ellen.
A beszámolók szerint légiriadó volt Harkivban és Csernyivciben is.
Eközben Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben arról beszélt: Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér.
A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.
„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy
„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le.
Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.
Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint
„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.
Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón azt állította: a NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét.
– mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.
Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint
A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok
„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető.
„Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov.
A tárca szerint az incidens közép-európai idő szerint hajnali fél ötkor történt a Boszporusz-szorostól 140 kilométerre északkeletre.
„Az ukrán fegyveres erők három, vezető nélküli motorcsónakkal sikertelenül próbálták megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Hursz nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek működésének biztonságát szavatoló feladatokat lát el a Török Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében” – olvasható az orosz közleményben.
A tájékoztatás szerint
A közlemény rámutatott, hogy az Északi Áramlat I. és II. gázvezetékek elleni tavaly szeptemberi terrortámadás után az orosz haditengerészet megerősítette az ilyen létesítmények védelmét.
Az Ivan Hursz egy közepes nagyságú felderítőhajó, amelyet kommunikációs és flottairányítási feladatok ellátására, rádiós felderítésre, valamint elektronikus hadviselésre terveztek. Vízkiszorítása körülbelül négyezer tonna, a hossza mintegy száz méter. Hatósugara meghaladja a nyolcezer tengeri mérföldet. A Fekete-tengeri Flottában 2018-ban állították hadrendbe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!