A kvantumpöttyök felfedezőinek ítélték oda idén a kémiai Nobel-díjat

•  Fotó: Nobelprize.org

Fotó: Nobelprize.org

A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

MTI

2023. október 04., 13:412023. október 04., 13:41

2023. október 04., 15:222023. október 04., 15:22

Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos magját vetették el.

A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak egyenlő arányban.

A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át

A kémiai Nobel-díj nyerteseinek nevét már órákkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése előtt véletlenül nyilvánosságra hozták egy emailben, amely több svéd laphoz is eljutott.

Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Hans Ellegren, az akadémia főtitkára elmondta, hogy nagyon sajnálják a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztása hosszú folyamat, és a kiszivárgott levél nem befolyásolta a döntést.
A bejelentést követően telefonon kapcsolták Moungi Bawendit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósát. A francia születésű kutató elárulta, hogy álmából ébresztették fel a hírrel, amely nagyon meglepte. Hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést.

Ezen a tudományterületen nagyon sokan dolgoznak, ezért nem gondolta, hogy megkaphatja munkájáért a Nobel-díjat

– tette hozzá. Újságírói kérdésre azt is elmondta, nem tudott róla, hogy a díjazottak neve korábban kiszivárgott.
A felfedezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy még csak az út elején járnak, és nagy jövőt jósolt a gyakorlati alkalmazásnak.

„A kvantumpöttyöknek sok érdekes és szokatlan tulajdonságuk van. Egyik fontos tulajdonságuk, hogy méretüktől függően különböző a színük” – emelte ki Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

A fizikusok rég tudták, hogy elméletben a nanorészecskéknek méretfüggő kvantumhatásai lehetnek, de mivel akkoriban majdnem lehetetlen volt a nanodimenzióban részecskéket létrehozni, kevesen hittek abban, hogy ennek valaha gyakorlati alkalmazása lehet. Az 1980-as évek elején azonban Alekszej Jekimovnak sikerült méretfüggő kvantumhatásokat létrehoznia színes üvegben. A színt réz-klorid nanorészecskék adták, és Jekimovnak sikerült bizonyítania, hogy a részecskék mérete befolyásolta az üveg színét kvantumhatásokon keresztül.

Néhány évvel később Louis Brus lett az első tudós a világon, akinek sikerült a méretfüggő kvantumhatásokat bizonyítania folyadékban szabadon lebegő részecskékben.

Moungi Bawendi 1993-ban forradalmasította a kvantumpöttyök kémiai előállítását, csaknem tökéletes részecskéket létrehozva. Erre szükség volt ahhoz, hogy a kvantumpöttyök a gyakorlatban is felhasználhatók legyenek.

A kvantumpöttyök ma már számítógép-monitorokat és QLED-technológián alapuló tévéképernyőket világítanak meg, megtalálhatók LED-lámpákban, de biokémikusok és orvosok is használják biológiai szövetek feltérképezéséhez.
Egyelőre azonban még csak a gyakorlati alkalmazások elején jár a világ,

kutatók szerint a kvantumpöttyök a jövőben hozzájárulhatnak például flexibilis elektronikai eszközök, parányi szenzorok és vékonyabb napelemek létrehozásához, de a titkosított kvantumkommunikációban is szerepük lehet.

Louis E. Brus 1943-ban született az Egyesült Államokban, az ohiói Clevelandben. PhD-jét 1969-ban szerezte a Columbia Egyetemen. 1972-ben kapott állást az AT&T Bell Labs-nél, ahol 23 évet töltött, és ennek az időnek nagy részét a nanokristályok tanulmányozásának szentelte. Jelenleg a Columbia Egyetem professor emeritusa.

Moungi G. Bawendi 1961-ben született Franciaországban, Párizsban, és Tunéziában, valamint az Egyesült Államokban nőtt fel. PhD-jét 1988-ban a Chicagói Egyetemen szerezte, posztdoktori kutatásait Brus mellett végezte. 1990-ben kezdett dolgozni a Massachusettsi Műszaki Egyetemen, jelenleg is az MIT professzora.

Alekszej Jekimov 1945-ben született az egykori Szovjetunióban. PhD-jét 1974-ben szerezte meg a szentpétervári Ioffe Fizikai-Műszaki Intézetben, és a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozott, mielőtt az Egyesült Államokba költözött. 1999-ben lett a New York-i Nanocrystals Technology Inc. vezető kutatója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot