Fotó: X/Laj Csing-te
Tajvanon a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte meg az elnökválasztást, miután jelöltje, Laj Csing-te aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be, a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és két vetélytársa elismerte vereségét.
2024. január 13., 18:022024. január 13., 18:02
2024. január 13., 21:322024. január 13., 21:32
Ha győzelmét a hivatalos végeredmény is megerősíti, a DPP harmadik egymást követő időszakra is megszerezte a magas tisztséget, amire nem volt még példa, mióta 1996-ban bevezették a közvetlen elnökválasztást Tajvanon.
Az MTI beszámolója szerint a legfőbb rivális, Hou Jü-ih, a Kínával szorosabb kapcsolattartásra törekvő fő ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) jelöltje elismerte vereségét és gratulált Lajnak a győzelemhez. Hasonlóan elismerte vereségét a kevésbé esélyes harmadik jelölt Ko Ven-csö, a Tajvani Néppárttól (TPP) is.
A tajvani függetlenség támogatójának számító Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltjének győzelme után Kína ismételten közölte, hogy nem fogja eltűrni a „szakadár tevékenységeket” Tajvanon.
A szombati elnökválasztáson a kormánypárt jelöltje, Laj Csing-te leköszönő alelnök győzött a szavazatok 40,1 százalékával, 71,9 százalékos részvételi arány mellett.
„Határozottan ellenezzük a Tajvan függetlenségét és egy külföldi beavatkozást célzó szakadár tevékenységeket” – figyelmeztetett Csen Pin-hua, a tajvani ügyekkel foglalkozó kínai hivatal szóvivője. „Továbbra is az az álláspontunk, hogy a tajvani kérdés megoldása és a nemzeti újraegyesítés továbbra is észszerű, és az eltökéltségünk sziklaszilárdságú” – szögezte le Csen.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Kína együttműködik a tajvani fontos politikai pártokkal, szervezetekkel és a néppel, hogy élénkítse a kereskedelmet és az együttműködést, és előrevigye a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatok békés fejlődését, csakúgy, mint a nemzeti újraegyesítés ügyét.
Joe Biden amerikai elnök Laj Csing-te megválasztása után a Fehér Házból távozva újságírók előtt leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét. Órákkal a szavazás megkezdése előtt az Egyesült Államok figyelmeztetett: elfogadhatatlan, hogy „bármelyik” ország beavatkozzon a választásba.
Washington nem ismeri el Tajvant államként és a Kínai Népköztársaság kormányát tekinti az egyetlen legitim kormánynak, de Tajpej legnagyobb támogatója, és jelentős katonai segítséget nyújt a szigetnek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált Laj Csing-tenek és a tajvaniaknak a „szilárd demokratikus rendszerükhöz”. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok „eltökélt a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartására, a nézetkülönbségek békés, kényszerítés és nyomásgyakorlás nélküli megoldására”.
Hozzátette: az Egyesült Államok együtt kíván működni Lajjal és valamennyi tajvani párt vezetőjével az „egy Kína” politikájával egybehangzó, „hosszú távú” nem hivatalos kapcsolataik fejlesztése érdekében.
Kamikava Jokó japán külügyminiszter üdvözölte megválasztása alkalmából Laj Csing-tet, és reményét fejezte ki, hogy a Tajvannal kapcsolatos kérdéseket „békésen, párbeszéd útján” oldják meg. Japán azt várja – mondta –, hogy Tajvan továbbra is hozzájárul a térség békéjéhez és stabilitásához.
Az Euronews szerint a párt szavazói közölték, hogy a győzelem egyértelmű üzenet Kínának, hogy a vezetőiket ők választják, és nem engednek a sorozatos megfélemlítésnek – utalva ezzel arra, hogy a kínai hadsereg rendszeresen tart hadgyakorlatokat a Tajvani-öbölben, Peking pedig folyton azt hangoztatja, hogy nem ismeri el független államként az országot.
– áll a tajvani védelmi minisztérium szombati közleményében.
Az Y-8-as tengeralattjáró-elhárító repülőgép a szigettől délnyugatra keresztezte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát. A léggömböket 6,1-6,7 kilométeres magasságban rögzítették: az egyik a sziget déli része felett haladt át nyugatról keletre, a másik pedig attól északra.
Hivatalos tajvani adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai repülőgépet észlelt a sziget légvédelmi azonosító zónájában (ADIZ), ami csaknem duplája az egy évvel korábbinak.
Az ADIZ olyan, Tajvan által kijelölt terület, ahol a kormány igényt tart a légi járművek azonosítására, helymeghatározására és ellenőrzésére, annak ellenére, hogy ez a zóna nem része a sziget légterének.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
szóljon hozzá!