A háború és az energiaügyek kérdése áll az EU-csúcstalálkozó középpontjában

•  Fotó: Képernyőmentés

Fotó: Képernyőmentés

Megkezdődött csütörtök délután az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az energiaügyek, gazdasági kérdések és az Európai Unió külkapcsolatainak áttekintése szerepel.

MTI

2022. október 20., 18:552022. október 20., 18:55

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján mindenek előtt meg fogja vitatni az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, beleértve annak következményeit is Ukrajnában és máshol. Az uniós tagállamok vezetői továbbá áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtottot és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit is.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői értékelni fogják az energiaárakkal és az ellátás biztonságával kapcsolatos helyzetet, beleértve az eddig hozott és a lehetséges piacoptimalizálási intézkedéseket, valamint az energiakereslet csökkentése terén elért eredményeket.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja okozta jelenlegi energiaválságra figyelemmel az Európai Tanács megbeszélést fog tartani a gazdasági helyzetről.

Megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint az energiaellátás szavatolásának eszközei között a közös gázbeszerzés, árkorlátozási mechanizmusok bevezetése a TTF gáztőzsdén, az infrastruktúra átlátható használatára és a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó új intézkedések elfogadása, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása szerepel.

Az Európai Tanács végezetül foglalkozni fog az EU és Ázsia közötti kapcsolatokkal. Ennek keretében stratégiai megbeszélést fog tartani Kínáról.

Az uniós vezetők egyúttal előkészítik majd a december 14-re tervezett EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti csúcstalálkozót is.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: a legfontosabb, hogy az Európai Unió megőrizze egységét a gáz- és az energiaállátás ügyében folytatott tárgyalások és az ellátásbiztonság megteremtése során. 

Újságíróknak nyilatkozva a francia elnök hangsúlyozta, teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: „nem jó” Európának, ha Németország „elszigeteli magát” a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során. 

A francia elnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok vezetői „megtalálják a módját”, hogy „széles konszenzussal” találjanak megoldást az energiaellátással kapcsolatban.

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna, és azt mondta, a két ország az elmúlt években mindig az „egység építésén” dolgozott.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke előremutatónak nevezte az Európai Bizottság energiaügyben előterjesztetett javaslatát, és az mondta, az EU energiamegállapodása a javaslat alapján lehetséges, de nehéz munka előzi meg. Kérdésre válaszolva közölte: úgy látja, az utóbbi hetekben közeledett a tagországi vezetők álláspontja az energiaellátás kérdéseit illetően. Az Európai Tanács elnöke végezetül a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az emberek és a vállalkozások védelme érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a bizottsági energiajavaslat fő célja a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározására irányuló munka előmozdítása.

Javaslatot tesz árkorrekciós mechanizmus kidolgozására, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, valamint a villanyáram árának függetlenítése a gázáraktól.

Az uniós bizottság vezetője fontosnak nevezte az energiainfrastruktúra bővítését, és befektetést a megújuló energiaforrásokba egy független és „jövőálló gazdaság” megteremtésére érdekében.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra buzdította a tagállami vezetőket, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében.

Véleménye szerint az EU-nak először „el kell távolítania azokat a versenypolitikai akadályokat”, amelyek jelenleg megtiltják a vállalatoknak, hogy az árak egyeztetése terén együttműködjenek.

Azon német tervvel kapcsolatban, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítené az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, Scholz kijelentette: az ország lépései arányosak más kormányok lépéseivel, különösen, hogy ez az összeg két évre oszlik el.

„Ha figyelembe vesszük ezt az időtartamot, akkor ez ugyanaz, mint amit Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más ország tesz” – fogalmazott Scholz, majd

hozzátette: mivel a német terv „jól illeszkedik ahhoz, amit Európában sok más ország esetében látunk, jó alapot jelent a közös munkához”.

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor kijelentette, országa nem ellenzi a gázárplafon bevezetését, de – mint mondta – kihívás lesz olyan módon csökkenteni a gáz árát, hogy az ellátás továbbra is zavartalan maradjon. Véleménye szerint az uniós csúcs zárónyilatkozatában a tagállami vezetők további értékelést kérnek majd arról, hogy az Európai Bizottság javaslatai a valóságban is működni fognak-e.

Jó esélyt lát a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök, aki erről a Facebookon közzétett videóban beszélt.

Véleménye szerint „a legfontosabb kérdés továbbra is, hogyan tudunk harcolni az égbe ugrott energiaárakkal szemben” – mondta a kormányfő. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a bizottság hónapokat késlekedett az erre vonatkozó javaslatok bemutatásával. Most előrukkolt eggyel, amelynek azonban van néhány eleme, amely szöges ellentétben áll Magyarország nemzeti érdekeivel.

Idézet
„Nem érdekünk, hogy közös, kötelező energiabeszerzést írjanak elő és az sem érdekünk, hogy közös európai ársapkát alkalmazzanak, mert ebben az esetben a Magyarországra érkező gázszállítások alapjául szolgáló szerződések érvényüket vesztenék és Magyarország energiaellátás nélkül maradna.

Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, de vannak mások is, akik úgy gondolkodnak, mint mi, ezért jó esélyt látok arra, hogy ma este érvényesíteni tudjuk a magyar nemzeti érdekeket” – jelentette ki a miniszterelnök Brüsszelben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 04., hétfő

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában

Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában
2024. november 04., hétfő

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg
2024. november 04., hétfő

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg

Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg
2024. november 04., hétfő

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök

Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök
2024. november 03., vasárnap

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben

Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben
2024. november 03., vasárnap

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt

Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt
2024. november 03., vasárnap

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)

Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)
2024. november 03., vasárnap

Óva int az andalúziai utazástól a külügyminisztérium

A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.

Óva int az andalúziai utazástól a külügyminisztérium
2024. november 03., vasárnap

Moldova függetlensége nem opció. Várakozásaikról beszéltek a Krónikának a Kolozsváron szavazó besszarábiaiak

Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.

Moldova függetlensége nem opció. Várakozásaikról beszéltek a Krónikának a Kolozsváron szavazó besszarábiaiak
2024. november 03., vasárnap

Amerikai elnökválasztás: több mint 75 millióan szavaztak már

Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.

Amerikai elnökválasztás: több mint 75 millióan szavaztak már