A háború és az energiaügyek kérdése áll az EU-csúcstalálkozó középpontjában

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján mindenek előtt meg fogja vitatni az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, beleértve annak következményeit is Ukrajnában és máshol. Az uniós tagállamok vezetői továbbá áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtottot és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit is.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői értékelni fogják az energiaárakkal és az ellátás biztonságával kapcsolatos helyzetet, beleértve az eddig hozott és a lehetséges piacoptimalizálási intézkedéseket, valamint az energiakereslet csökkentése terén elért eredményeket.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja okozta jelenlegi energiaválságra figyelemmel az Európai Tanács megbeszélést fog tartani a gazdasági helyzetről.

Megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint az energiaellátás szavatolásának eszközei között a közös gázbeszerzés, árkorlátozási mechanizmusok bevezetése a TTF gáztőzsdén, az infrastruktúra átlátható használatára és a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó új intézkedések elfogadása, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása szerepel.

Az Európai Tanács végezetül foglalkozni fog az EU és Ázsia közötti kapcsolatokkal. Ennek keretében stratégiai megbeszélést fog tartani Kínáról.

Az uniós vezetők egyúttal előkészítik majd a december 14-re tervezett EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti csúcstalálkozót is.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: a legfontosabb, hogy az Európai Unió megőrizze egységét a gáz- és az energiaállátás ügyében folytatott tárgyalások és az ellátásbiztonság megteremtése során. 

Újságíróknak nyilatkozva a francia elnök hangsúlyozta, teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: „nem jó” Európának, ha Németország „elszigeteli magát” a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során. 

A francia elnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok vezetői „megtalálják a módját”, hogy „széles konszenzussal” találjanak megoldást az energiaellátással kapcsolatban.

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna, és azt mondta, a két ország az elmúlt években mindig az „egység építésén” dolgozott.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke előremutatónak nevezte az Európai Bizottság energiaügyben előterjesztetett javaslatát, és az mondta, az EU energiamegállapodása a javaslat alapján lehetséges, de nehéz munka előzi meg. Kérdésre válaszolva közölte: úgy látja, az utóbbi hetekben közeledett a tagországi vezetők álláspontja az energiaellátás kérdéseit illetően. Az Európai Tanács elnöke végezetül a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az emberek és a vállalkozások védelme érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a bizottsági energiajavaslat fő célja a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározására irányuló munka előmozdítása.

Javaslatot tesz árkorrekciós mechanizmus kidolgozására, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, valamint a villanyáram árának függetlenítése a gázáraktól.

Az uniós bizottság vezetője fontosnak nevezte az energiainfrastruktúra bővítését, és befektetést a megújuló energiaforrásokba egy független és „jövőálló gazdaság” megteremtésére érdekében.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra buzdította a tagállami vezetőket, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében.

Véleménye szerint az EU-nak először „el kell távolítania azokat a versenypolitikai akadályokat”, amelyek jelenleg megtiltják a vállalatoknak, hogy az árak egyeztetése terén együttműködjenek.

Azon német tervvel kapcsolatban, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítené az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, Scholz kijelentette: az ország lépései arányosak más kormányok lépéseivel, különösen, hogy ez az összeg két évre oszlik el.

„Ha figyelembe vesszük ezt az időtartamot, akkor ez ugyanaz, mint amit Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más ország tesz” – fogalmazott Scholz, majd

hozzátette: mivel a német terv „jól illeszkedik ahhoz, amit Európában sok más ország esetében látunk, jó alapot jelent a közös munkához”.

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor kijelentette, országa nem ellenzi a gázárplafon bevezetését, de – mint mondta – kihívás lesz olyan módon csökkenteni a gáz árát, hogy az ellátás továbbra is zavartalan maradjon. Véleménye szerint az uniós csúcs zárónyilatkozatában a tagállami vezetők további értékelést kérnek majd arról, hogy az Európai Bizottság javaslatai a valóságban is működni fognak-e.

Jó esélyt lát a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök, aki erről a Facebookon közzétett videóban beszélt.

Véleménye szerint „a legfontosabb kérdés továbbra is, hogyan tudunk harcolni az égbe ugrott energiaárakkal szemben” – mondta a kormányfő. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a bizottság hónapokat késlekedett az erre vonatkozó javaslatok bemutatásával. Most előrukkolt eggyel, amelynek azonban van néhány eleme, amely szöges ellentétben áll Magyarország nemzeti érdekeivel.

Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, de vannak mások is, akik úgy gondolkodnak, mint mi, ezért jó esélyt látok arra, hogy ma este érvényesíteni tudjuk a magyar nemzeti érdekeket” – jelentette ki a miniszterelnök Brüsszelben.