Megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint az energiaellátás szavatolásának eszközei között a közös gázbeszerzés, árkorlátozási mechanizmusok bevezetése a TTF gáztőzsdén, az infrastruktúra átlátható használatára és a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó új intézkedések elfogadása, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása szerepel.

Az uniós vezetők egyúttal előkészítik majd a december 14-re tervezett EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti csúcstalálkozót is.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: a legfontosabb, hogy az Európai Unió megőrizze egységét a gáz- és az energiaállátás ügyében folytatott tárgyalások és az ellátásbiztonság megteremtése során. 

Újságíróknak nyilatkozva a francia elnök hangsúlyozta, teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: „nem jó” Európának, ha Németország „elszigeteli magát” a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során. 

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna, és azt mondta, a két ország az elmúlt években mindig az „egység építésén” dolgozott.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke előremutatónak nevezte az Európai Bizottság energiaügyben előterjesztetett javaslatát, és az mondta, az EU energiamegállapodása a javaslat alapján lehetséges, de nehéz munka előzi meg. Kérdésre válaszolva közölte: úgy látja, az utóbbi hetekben közeledett a tagországi vezetők álláspontja az energiaellátás kérdéseit illetően. Az Európai Tanács elnöke végezetül a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az emberek és a vállalkozások védelme érdekében.

Javaslatot tesz árkorrekciós mechanizmus kidolgozására, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, valamint a villanyáram árának függetlenítése a gázáraktól.

Az uniós bizottság vezetője fontosnak nevezte az energiainfrastruktúra bővítését, és befektetést a megújuló energiaforrásokba egy független és „jövőálló gazdaság” megteremtésére érdekében.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra buzdította a tagállami vezetőket, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében.

Azon német tervvel kapcsolatban, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítené az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, Scholz kijelentette: az ország lépései arányosak más kormányok lépéseivel, különösen, hogy ez az összeg két évre oszlik el.

„Ha figyelembe vesszük ezt az időtartamot, akkor ez ugyanaz, mint amit Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más ország tesz” – fogalmazott Scholz, majd

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor kijelentette, országa nem ellenzi a gázárplafon bevezetését, de – mint mondta – kihívás lesz olyan módon csökkenteni a gáz árát, hogy az ellátás továbbra is zavartalan maradjon. Véleménye szerint az uniós csúcs zárónyilatkozatában a tagállami vezetők további értékelést kérnek majd arról, hogy az Európai Bizottság javaslatai a valóságban is működni fognak-e.

Véleménye szerint „a legfontosabb kérdés továbbra is, hogyan tudunk harcolni az égbe ugrott energiaárakkal szemben” – mondta a kormányfő. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a bizottság hónapokat késlekedett az erre vonatkozó javaslatok bemutatásával. Most előrukkolt eggyel, amelynek azonban van néhány eleme, amely szöges ellentétben áll Magyarország nemzeti érdekeivel.

Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, de vannak mások is, akik úgy gondolkodnak, mint mi, ezért jó esélyt látok arra, hogy ma este érvényesíteni tudjuk a magyar nemzeti érdekeket” – jelentette ki a miniszterelnök Brüsszelben.