Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
2024. október 11., 15:232024. október 11., 15:23
Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.
A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta,
A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében.
Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogvatartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.
Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek „a béke törékeny virág” felirattal. Ezen kívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazása veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a „háború őrületének” fokozásához.
A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni.
Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett.
A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben.
Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, amely egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.
A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére.
Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez volt a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, és a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a moszkvai propaganda befolyásolta Ferenc pápát abban, hogy bíráljon egy új ukrán törvényt – jelentette szerdán a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség.
A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között.
Volodimir Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával.
A következő találkozó a G7-es csoport idei júniusi csúcsán volt, Puglia tartományban, amelyen a pápa is részt vett.
Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.
Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022. májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt.
A szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkijjel is találkozott.
Egyetlen keresztény egyházat se szüntessenek be közvetlenül vagy közvetetten – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap, miután Volodimir Zelenszkij aláírta az ukrán ortodox egyház betiltásáról szóló törvényt.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!