Nem hagyták szó nélkül. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az elnökválasztás érvénytelenítését is szóvá tette jelentésében
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
2025. augusztus 13., 09:232025. augusztus 13., 09:23
A jelentés kitér arra, hogy ezt a lépést politikai beavatkozásnak és a politikai véleménynyilvánítás túlzott korlátozásának minősítették.
„2024. december 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a november 24-én tartott elnökválasztás első fordulójának eredményeit, azzal az indokkal, hogy »számos szabálytalanság és a választási jogszabályok megsértése... kompromittálták a választási kampány átláthatóságát és tisztességességét«, ami gyanúkat vetett fel a választások tisztességességét illetően.
– áll a jelentésben.
A külügyminisztérium jelentésében megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság döntése úgy állította be a választásokat, mintha azok egy orosz információs művelet hatására alakultak volna ki a közösségi médiában, de független megfigyelők szerint a közösségi médiában zajló kampány egy román politikai párt által szervezett választási tevékenység volt.
A dokumentum szerint
A kormány hiteles intézkedéseket hozott az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, azonban egyes esetekben a hatóságok intézkedései nem voltak elégségesek, és az büntetlenség problémát jelentett.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente benyújtja a Kongresszusnak az emberi jogi gyakorlatról szóló éves jelentéseket minden olyan országról, amely segélyben részesül, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamáról, az 1961. évi külföldi segélyezési törvény és az 1974. évi kereskedelmi törvény alapján.
Ezek a jelentések az nemzetközileg elismert emberi jogok és a munkavállalók jogainak helyzetét fedik le.
Mint arról beszámoltunk,
Egy korábban nem publikált, a Politico birtokába került belső NSC- (Nemzetbiztonsági Tanács) feljegyzésből kiderül, hogy a Trump-kormányzat az illegális bevándorlás jelentette kockázatok mellett egy másik tényezőt is figyelembe vett, amikor az év elején úgy döntött, hogy Románia nem léphet be a vízummentességi programba: azt, hogy álláspontja szerint
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
A feljegyzés, amely az NSC politikai koordinációs bizottságának március 14-i ülésén elhangzott „következtetések összefoglalóját” tartalmazza, azt mutatja, hogy az intézkedés kapcsán volt némi belső nézeteltérés – írja a Politico. A bukaresti amerikai nagykövetség szerint „Románia tagságának megszüntetése kárt okozhat az Egyesült Államok imázsának” – áll a dokumentumban.
A bizottság, amelynek elnöke Andrew Peek, az NSC európai és eurázsiai főigazgatója volt, azonban leszögezte, hogy
Az ülést azért hívták össze, hogy döntsenek a „szélesebb körű kormányzati erőfeszítésekhez való hozzájárulásról, hogy megakadályozzák a demokratikus normák és gyakorlatok romlását egész Európában” – olvasható a memorandumban.
„A bevándorlási és vízumrendszerünk integritásának védelme alapvető fontosságú nemzetbiztonságunk garantálásához” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője az NSD-nek (National Security Daily – a Politico hírlevele) adott nyilatkozatában. A vízummentességi programra való jogosultsághoz szigorú követelmények teljesítése szükséges, amelyek kapcsán nem volt világos, hogy Románia valóban megfelelt-e, amikor a Biden-kormányzat az utolsó napokban siettette a folyamatot. Ettől függetlenül
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor J. D. Vance amerikai alelnök a februári müncheni biztonsági konferencián, majd azt követően is bírálta Romániát az elnökválasztás érvénytelenítése miatt.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
Az ENSZ emberi jogi hivatala elítélte és súlyos nemzetközi jogsértésnek minősítette az izraeli támadást, amely hat újságírót ölt meg Gázában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország új offenzívákra készíti fel csapatait, ahelyett hogy felkészülne az ukrajnai háború befejezésére.
Donald Trump szerint „puhatolózó” jellegű lesz, és konstruktív lehet a péntekre tervezett alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt a Fehér Házban.
szóljon hozzá!