Az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
Március elsején, pénteken 18 órakor újra megnyitják az Arad Megyei Múzeum képtárát és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum-gyűjteményét a Kultúrpalotában – írta az Aradihírek.ro.
2024. február 29., 17:132024. február 29., 17:13
A múzeumban folyó felújítási munkálatok miatt tavaly május óta zárva tartott állandó kiállítások újbóli megnyitása egyben a tárlatok jelentős – mind helyszíni, mind tartalmi – bővítését is jelenti.
– közölte Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
A 19. században is működő Kölcsey Egyesület volt az ereklyemúzeum alapítója, a Kultúrpalota építésének indítványozója, a múzeum jelenlegi vezetősége pedig magyar történeti és művészettörténeti kérdésekben pedig jelenleg is az egyesületre támaszkodik. A képtár egyébként a Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a Kultúrpalota megnyitója alkalmából Aradra került, és az első világháború után itt maradt műalkotásokat sorakoztat fel. Az újranyitás szenzációja a Búsuló Arad című szobor kiállítása az ereklyemúzeumban. Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve tulajdonképpen Arad első polgári, köztéri alkotása volt.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be, és több mint 90 év után az ereklyemúzeum kiállításán lesz újra megtekinthető – emelte ki Fekete Károly. Az ünnepélyes megnyitóra minden érdeklődőt várnak, a belépés díjtalan. A múzeum tájékoztatása szerint ezen az eseményen avatják fel a „hangos tárlatvezetést” biztosító berendezést a közgyűjteményben.
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!