Fotó: Quadro Galéria
Képzőművészeti kiállítás nyílik Kolozsváron Hiány – az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulója címmel május 22-én, szerdán – közölte a szervező Quadro Galéria.
2024. május 21., 17:002024. május 21., 17:00
A tárlatot szerdán 18 órakor nyitják meg az Aluvial projekt térben, a Napoca (Jókai) utca 16. szám alatt, a Quadro Galéria mellett. A kiállító művészek: Dan Beudean, Csutak Magda, Belu-Simion Făinaru, Kerezsi Nemere, Leon Alex, Egon Marc Lövith, Nagy Csilla, Rajk László, a tárlat kurátora Székely Sebestyén György. Amint a szervezők közleménye fogalmaz, az idei évforduló minden korábbitól különbözik, az utolsó túlélők is elmennek.
Természetesen merül fel tehát annak a kérdése, hogy mi, a zsidó felmenőkkel nem rendelkező lakosok hogyan és milyen indítékkal ápoljuk a szörnyűségek emlékezetét? Mit jelent számunkra a hiány?” – olvasható a közleményben. A kiállításon olyan művészek alkotásai láthatóak, akik közül egyesek elvesztek a holokausztban, olyanoké, akik túlélték azt, vagy akik a holokauszt utáni második generációhoz tartoznak, és olyanoké is, akik nem zsidók. A művek s a köréjük kialakított narratíva alapját jelentős mértékben az az alkotói módszer képezi, amely a valóságról levonatot vesz, hogy ezáltal tanúságot tegyen vagy érzékelhetővé tegye a hiányt.
Így Belu-Simion Făinarunak erre a kiállításra készített házát a belőle eltűnt zsidó élet lenyomataként értelmezhetjük. A mű kiindulópontja egy Szatmár vidéki, máig megőrzött zsidó falusi ház.
Rajk László ugyancsak a frottázs technikáját alkalmazta, hogy az auschwitzi barakkok téglafalairól és vakolatáról átmenekítse a bekarcolt neveket, amelyeket a foglyok utolsó dacos gesztusként hagyhattak az utókorra. Kerezsi Nemere és Nagy Csilla egy hatalmas pecséthengert készített egy első világháborús, testvérgyilkosságot ábrázoló dombormű alapján. Ezen mindkét alak kezében tőr látható miközben egymással küzdenek. Dan Beudean a mai valóságot másolta le – a halak szelektálásának technológiai megoldásait bemutató reklámfilmet –, hogy ezáltal felhívja a figyelmet arra, az elme számára milyen könnyen elfogadható az elfogadhatatlan.
Frigyes Marcell 1934-ben kiadott, Grünbaum Ernő által illusztrált verseskötete és Leon Alex Bokszolók című, 1942 előtt festett képe félelmetesen szemléltetik azt, hogy milyen egyértelmű képekben vetítették előre egyes festők, grafikusok és költők azokat a szörnyűségeket, amelyek megtörténhetnek, amennyiben a viszonyok nem változnak. Ezeket a képeket akkoriban őrült képzelgésnek lehetett tekinteni, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyni, azonban néhány év alatt a legszörnyűbb elképzelést is fölülmúlta a történelem. Mindhárman a holokausztban vesztették életüket. Ezekkel a látomásokkal szemben mellbevágóak azok az emberi gesztusok, amelyeket a házukat elhagyó hollandiai zsidók intéznek a kamera mögötti embernek.
Amint a Quadro Galéria csapata rámutat, „siratjuk a szüleink, nagyszüleink, dédszüleink mellől elvitt zsidó testvéreink elvesztését, akiket idegen testként vetett ki magából a társadalom és zavartalanul pusztított el a hatalom. A társadalmunk visszafordíthatatlanul szegényebb lett ezáltal. Hiányoznak a zsidó öregek, a férfiak és a nők. Hiányoznak a gyerekek, és elvesztésük által hiányzik a jövő ígérete is”.
A kormány továbbra is fontosnak tartja és támogatja a fiatal generációk felvilágosítását a múltbeli tragédiákról, hogy megelőzze azok megismétlődését – jelentette ki hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész.
Kortárs magyar darabot, Egressy Zoltán Portugál című művét mutatja be románul a bukaresti Bulandra Színház.
Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.
Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.
Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Liszt Intézetben nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!