Azért kíváncsi lennék, hogyan sikerülhet keresztülvinni ezt a fölvetést. Az orosz ortodox egyház és a kommunista állampárt között ugyanis korántsem volt olyan kedélyes a viszony, mint a rendszerváltás előtti Romániában a román ortodoxia és a fasiszta-kommunista bukaresti hatalom között. Sztálin ugyebár a harmincas években leromboltatta az egyik legjelentősebb moszkvai templomot, a Megváltó Krisztus Székesegyházat, ami nem feltétlenül értékelhető a két intézmény közötti baráti viszony elmélyítése érdekében tett gesztusként. És hát például az évszázadok óta kolostor komplexumnak otthont adó Szolovecki-szigeteken is lágerekké alakították át a kolostorokat. (Mint ahogy azt Alekszander Szolzsenyicin is oly avatottan ábrázolta a Gulag-szigetcsoportban).
Szóval kissé meredeknek tűnik a javaslat, hacsak utólag nem derül ki, hogy a szívük fölött Sztálin arcképével, valamint párttagkönyvükkel harcba induló partizánok mozgalmának volt egy vallásos tagozata is, amely a német Közép Hadseregcsoport egységei elleni támadások előtt rövid áhítat keretében fohászkodott a Fennvalóhoz a Vörös Hadsereg diadaláért, majd Marx, Engels, Lenin, Sztálin, valamint Mihály arkangyal és Szent György nevét kiáltva rohant rá az ellenre.
Persze erre azért meglehetősen kevés az esély, a fiatal partizánlány vélhetően éppúgy a nép ópiumának tartotta a vallást, mint megannyi kommunista elvtársa. Úgyhogy az egyetlen esély az marad, ha kiderül, hogy csodákat tett, például ráolvasással elérte, hogy a német Tigris-tankok személyzete súlyos hasmenést kapjon közvetlenül a támadás előtt, és így harcképtelenné váljon. Akkor aztán Oroszország Anyácska hívő gyermekei napi fohászaikban immár az első ateista szenthez is folyamodhatnak, hogy járjon közben érdekükben az Úrnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irányított légibombákkal támadta a dél-ukrajnai Herszont szerdára virradóra az orosz légierő, és Odesszát újabb dróncsapás érte.
Látogatottsági adatok