A pétervári kommunisták

Ami igazán aggasztó, az az, hogy a rejtélyes jelenség még ma is létezik. Fene tudja, tán a fehér éjszakák miatt, esetleg a Finn-öböl sós levegője lép oly módon reakcióba a kommunista tanokkal, hogy kikezdi az érintettek agytekervényeit, mindenesetre a helyi kommunisták ma is el tudják képeszteni a világot.

A szentpétervári kommunista párt (ami állítólag külön áll az országostól) most a legújabb James Bond-film kapcsán hallatta a hangját. A filmben ugyanis egy ukrán színésznő, Olga Kurilenko játssza a legújabb Bond-lányt, amit a derék pétervári vörösök „intellektuális és erkölcsi” árulásnak tekintenek. Az ok: olyan titkosügynök szeretője, aki „filmjeiben szovjet polgárok és más szocialista országok állampolgárainak – kubaiaknak, vietnamiaknak, észak-koreaiaknak, kínaiaknak és nicaraguaiaknak – százait öli meg”. Ezért a párt a színésznőt „Ukrajna tékozló lányának és a szláv világ dezertőrének” nevezi.

Sokszor olvastam már a propagandaszöveget, hogy a kommunisták más anyagból vannak gyúrva, mint a többi ember, de nem gondoltam volna, hogy agyilag ennyire képesek eltávolodni az emberitől, és ilyen közel kerülhetnek a csigaházas poliphoz vagy a háromkaréjú ősrákhoz.

Mindenesetre azért mégsem ártana, ha Lenin kései utódai még egyszer jól átgondolnák ezt az egész kommunizmus kontra demokrácia dolgot. (Már ha egyáltalán maga a gondolkodás folyamata nem jelent reménytelenül leküzdhetetlen kihívást számukra). Nézzük a szikár tényeket: a demokrácia eltűri, hogy mindenki olyan nézeteket valljon, amilyeneket a legközelebb érez magához. Még akkor is, ha azok lényege történetesen magának a demokráciának a tagadása, mint a kommunizmus esetében. Szóval egy demokráciában bárki lehet kommunista, ha nem szégyelli. Sőt hülye is, és még csak be sem zárják. Sőt a szentpétervári kommunisták példája azt mutatja, a demokrácia annyira nagyszerű, hogy még arra is lehetőséget biztosít, hogy valaki egyszerre legyen mindkettő.