Válságkezelés ipari parkkal

„Magánszemély birtokába visszakerült, tízhektárnyi területről van szó, mihelyt a tulajdonos telekkönyvezteti azt, azonnal megkötjük az adásvételi szerződést” – magyarázta a Krónikának Nagy István, a háromszéki város polgármestere. Indoklása szerint a súlyos gazdasági válsággal és munkanélküliséggel küszködő Erdővidéknek alapvetően szüksége van a létesítményre, ráadásul Barót amúgy is szerepel azoknak a helységeknek a jegyzékén, amelyek ipari parkokat hozhatnak létre.
Ezzel a vásárral tulajdonképpen újra munkahelyeket teremtenének azon a várostól három kilométernyire elhelyezkedő volt ipari telepen, amely az 1989-es rendszerváltozásig sok erdővidéki családnak nyújtott kereseti lehetőséget. Itt működött ugyanis a Köpeci Szénbányák több részlege és brikettgyára, itt üzemelt a hajdani fakitermelő, a megyei útügyi és a megyei gabonabegyűjtő vállalat egy-egy részlege, a bibarcfalvi borvíztöltő vállalat egyik raktára és rakodóállomása. Mára csupán a bányavállalat rakodója, egy fakitermeléssel és fűrészárú-előállítással foglalkozó magáncég, az útügyi hivatal munkapontja, és papíron néhány kisebb cég létezik a telepen.
Nagy István szerint a hely kiválóan alkalmas a tervezett ipari park létesítésére. A telep három kilométerre fekszik a Brassó–Segesvár vasútvonalon lévő ágostonfalvi állomástól, és néhány száz méterre a Szászmagyarós–Székelyudvarhely műúttól. Nagy István szerint egyelőre elvi egyeztetéseket folytatnak a lehetséges befektetőkkel. „Mihelyt a terület miénk lesz, és az ipari minisztérium jóváhagyja a tervet, versenytárgyalást hirdetünk meg a kivitelező kiválasztására” – mondta a polgármester. Ha az ipari park terve mégsem valósulna meg, a területet a vidéken beruházni szándékozó cégeknek ajánlják fel.