Képviselet hiányában EU-védelem

A szerzõdés az európai közösségrõl szóló Római Szerzõdésbe építette be a fogalmat az európai állampolgársághoz kapcsolódó jogok összegyûjtött felsorolásával együtt. Az európai állampolgárság nem helyettesíti és nem váltja ki a nemzeti állampolgárságot. Mindenki, aki valamely uniós tagállam állampolgára, egyben európai állampolgár.

Az európai polgár különben jóval több, mint egyszerû fogyasztó vagy gazdasági, társadalmi szereplõ. Az európai polgár az Európai Unió állampolgára, és mint ilyen különleges politikai jogokkal rendelkezik.

Diplomáciai és konzuli hátország

Ilyen különleges jog, hogy minden európai állampolgárt megillet más EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelme harmadik országban, ha az adott államban országának nincs diplomáciai képviselete. Az Európai Unión kívüli összes európai konzuli iroda nyitva áll tehát valamennyi uniós útlevél-tulajdonos elõtt, tekintet nélkül arra, hogy melyik tagállamból érkezett. Az Európai Unión kívüli országok közül pedig csak néhányban van valamennyi európai országnak konzulátusa vagy nagykövetsége. Ezért az EU biztosítja, hogy a különbözõ országok együttmûködjenek olyan esetekben, amikor utazásuk során az európaiaknak segítségre van szükségük. Ha egy utazónak segítségre van szüksége olyan országban, amelyben saját országának nincs konzulátusa, mindössze annyit kell tennie, hogy felkeresi bármely európai uniós ország konzulátusát és útlevele, vagy személyi igazolványa felmutatásával igazolja állampolgárságát. Ekkor a konzulátus köteles biztosítani, hogy az érintett utazó hasonló elbánásban részesüljön, mint bármelyik saját állampolgára. Olyan esetekben lehet például konzulátusokhoz, nagykövetségekhez fordulni, ha az uniós állampolgár támogatást kérne súlyos betegség vagy baleset esetén, erõszakos bûncselekmény áldozatává válna, és szükség esetén a hazaszállítást is kérheti.

A Jogász érdeklõdésére Niculescu Tóni külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, nincsenek információi arra vonatkozóan, hogy hasonló esetben az uniós csatlakozás óta román állampolgár fordult volna más EU-tagállam nagykövetségéhez. Az államtitkár továbbá elmondta, a román állampolgárok amúgy is az átlagosnál kevesebbszer keresik fel a külképviseleteket, s még akkor sem mindig fordulnak Románia konzulátusaihoz, nagykövetségeihez, ha gondban vannak. „Sokan nem ismerik a jogaikat\" – szögezte le.

Szabad mozgás és letelepedés

Az uniós állampolgárok másik alapvetõ joga a közösségen belüli szabad mozgás és letelepedés. Errõl a Maastrichti Szerzõdés rendelkezik, amely létrehozta az uniós állampolgárságot, kiterjesztve a szabad költözködés, mozgás lehetõségét a közösség minden polgárára. A Római Szerzõdés a közös piac megfelelõ mûködésének biztosításából kiindulva még csak a gazdaságilag aktív személyek – munkavállalók, önálló tevékenységet folytatók, szolgáltatást nyújtók – és családtagjaik szabad áramlását garantálta. Az évek során ez a helyzet fokozatosan változott, míg végül a már említett Maastrichti Szerzõdés tette alapjoggá a mozgásszabadságot. A különbözõ csoportokra azonban továbbra is eltérõ szabályok vonatkoznak, attól függõen, hogy milyen formában végeznek pénzkeresõ tevékenységet, vagy egyáltalán végeznek-e ilyet.

A munkaerõ és a szakemberek szabad áramlására vonatkozó legfontosabb törvények meghozatala – néhány kivételtõl eltekintve – megtörtént. A gyakorlatban bizonyos akadályok – például a tartózkodási engedélyek kiállításának adminisztratív eljárásmódja, a szakképzettség összehasonlíthatósága és kölcsönös elismerése, a kisvállalkozások alapításának joga – viszont még mindig korlátozzák a munkaerõ szabad mozgását és tetszõleges helyen való tartózkodását a közösségen belül. A különbözõ akadályok felszámolása lassan halad, és részben emiatt, részben az alacsony európai mobilitási hajlandóság következtében az EU munkaképes lakosságának mindössze 2 százaléka dolgozik más tagállamban.

A munkavállalók szabad mozgása

A munkavállalók alapvetõ joga: állásajánlat elfogadása egy másik tagállamban, munkavállalás (álláskeresés) céljából szabadon mozoghat, munkavállalás szempontjából ugyanolyan szabályozás érvényes rá, mint az adott ország állampolgárára, a munkaviszony megszûnése után a fogadó állam területén való maradás joga a megfelelõ közösségi szabályok feltételei szerint. Tilos bármilyen állampolgárság szerinti megkülönböztetést tenni a tagállamok munkavállalói között a munka díjazását és a munkafeltételeket illetõen. A munkavállalók jogosultak magukkal vinni házastársaikat és 21 éven aluli gyermekeiket. A családtagokra még akkor is vonatkozik ez a kedvezmény, ha õk egyik tagállamnak sem állampolgárai, hiszen egy tagállam polgáraként egyébként is szabadon mozoghatnának. A szabad mozgás tekintetében korlátozást a közérdek, közbiztonság, közegészség védelmében lehet érvényesíteni. Ezenkívül a közszolgálati feladatot ellátó munkahelyek külföldiek általi betöltésére vonatkozik tilalom.

A letelepedés szabadsága

Külön kategóriát képeznek az önálló tevékenységet folytatók. E körbe tartoznak a szabadfoglalkozásúak mellett (orvosok, ügyvédek, építészek) a különféle vállalkozók (kis- és nagyvállalkozók, kézmûvesek, ügynökök, fuvarozók). Ezeket a személyeket a letelepedés szabadsága illeti meg, ami azt jelenti, hogy bármelyik tagállamban joguk van tevékenységük elkezdésére, folytatására, vállalatok alapítására és azok igazgatására, ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyen az adott ország polgáraira vonatkozik.

A letelepedés szabadságának legnagyobb akadálya a korábbiakban abból a problémából fakadt, hogy gyakran egy adott tevékenység folytatásához speciális szakmai képesítésre, végzettségre lehet szükség. Ennek orvoslására a kölcsönös elismerés elve jelentette a megoldást, mely alapján a tagállamok elõször a felsõoktatási oklevelek, majd az egyéb szakképesítések tekintetében fogadtak el keretszabályokat. Ezek kölcsönös elismerése lényegében alapelvvé vált, csupán a jelentõs képzési eltérések esetén kérhetik kiegészítõ képzés, szakmai gyakorlat, vagy viselkedési teszt egyikének elvégzését.

A letelepedés szabadságának egyik jelentõsége, hogy kiterjed a jogi személyiségekre is. Ebben az esetben az úgynevezett másodlagos letelepedés jogát szokták alkalmazni, amely a gyakorlatban fiók, ügynökség, leányvállalat létesítését jelenti. Létezik az európai vállalat kifejezés is, mely alapján legalább két tagállamból származó vállalat összeolvadásaként, leányvállalataként, holdingjaként, vagy egy legalább két éve egy másik tagállamban leányvállalatot fenntartó vállalat átalakulásával létre lehet hozni európai vállalatot (latinul elterjedt elnevezése alapján: Societas Europae, röviden SE). Az európai vállalatok alapításának elõnye, hogy egyetlen szabályozási keret, irányítási struktúra alapján tudnak mûködni mindegyik tagállamban.

Krónika

Átláthatóbb Európa

Ha valakinek kérdése van az Európai Unió különbözõ intézményeinek mûködése vagy akár uniós állampolgári jogai kapcsán, a Europe Direct szolgáltatást veheti igénybe. A szolgáltatás évente kérdések ezreit válaszolja meg telefonon, elektronikus levélben vagy a világhálón keresztül. Az Európai Unióval kapcsolatos számtalan kérdés megválaszolására több mint 40 fõs, többnyelvû személyzet áll rendelkezésre. A leggyakoribb kérdések: hogyan lehet elismertetni a képesítéseket egy másik uniós tagállamban, illetve egyes országokban hogyan lehet tartózkodási engedélyhez jutni. A Europe Direct meglehetõsen hatékonyan dolgozik: felmérések szerint a telefonon keresztül érkezõ kérdéseket 90 százalékos hatékonysággal válaszolják meg a legelsõ kapcsolatfelvétel alkalmával. Akinek kérdése van, a 27 tagállam bármelyikébõl a következõ díjmentes telefonszámot hívhatja: 00 800 6 7 8 9 10 11. Az Európai Unión kívül a +32 2 299 96 96 telefonszámot kell tárcsázni. Az információs központ közép-európai idõ szerint hétfõtõl péntekig 9.00 és 18.30 között fogadja a telefonhívásokat és elektronikus leveleket.

Az uniós polgárok alapvetõ jogai

Az európai parlamenti választások során minden európai állampolgárt megillet az aktív és passzív választójog, vagyis mindenki választó és választható is lehet, ha teljesíti a feltételeket (kor, jelölés feltételei).

Helyhatósági választásokon minden európai állampolgárt megillet az aktív és passzív választójog az EU területén bárhol, ahol letelepedett.

Minden európai állampolgár az anyanyelvén (a közösség 23 hivatalos nyelvének egyikén) fordulhat a közösség intézményeihez, és onnan anyanyelvén kaphat választ.

Minden európai állampolgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz.

Minden európai állampolgárt megillet más EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelme harmadik országokban, abban az esetben, ha az adott államban országának nincs diplomáciai képviselete.

Minden uniós állampolgárt megillet a közösségen belüli szabad mozgás és letelepedés joga.

Minden uniós állampolgár szabadon hozzáférhet az EU intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament és Európai Tanács) által létrehozott dokumentumokhoz.

Minden uniós állampolgárt megillet az alapvetõ emberi jogok gyakorlásához való jog, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapvetõ Jogok Chartájában foglalt jogokra. Az egyezmények szövege megtalálható az Európai Tanács Információs és Dokumentációs Központjában.

A közösségi jogban szigorúan tilos az állampolgárság szerinti diszkrimináció.