Több pénzt szánnak hőszigetelésre

A jelenleg érvényben levő szabályozás szerint a költségek 34 százalékát fizetik a központi költségvetésből, a helyi önkormányzat hozzájárulása 33 százalék, míg a fennmaradó 33 százalék az ingatlan tulajdonosait terheli.

Besegíthet az önkormányzat

A kormány 160 millió lejt különít el az idei költségvetésből erre a célra, hangsúlyozta Vasile Blaga regionális fejlesztési és lakásügyi miniszter, egy, a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón. Vasile Blaga azt állította, idén nyolcszor annyit költenek a lakások hőszigetelésére, mint 2008-ban, ám a miniszter számítása sántít. Răzvan Murgeanu, a Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára ugyanis nemrég azt nyilatkozta, hogy a tavalyi 100 millió lej helyett idén annak tízszeresét, 1 milliárd lejt szánnak az energetikai rehabilitációs programra. A 160 millió lejből hozzávetőleg 22 000 tömbházlakás hőszigetelését lehet elvégezni. Amennyiben egy tulajdonosi társulás nem tudja előteremteni a költségek rá eső 20 százalékát, akkor az önkormányzat átvállalhatja azt, jelentette ki a miniszter.

Három fokkal melegebb

Szakemberek véleménye szerint egy poliészterlapokkal kívülről szigetelt tömbházlakásban a fűtésszámla 20-30 százalékkal kisebb, mint szigetelés előtt volt. V. B. egy kolozsvári, a Györgyfalvi negyedben található, tavaly hőszigetelt lakás tulajdonosa azt mondja, otthonában ezen a télen mintegy három fokkal van melegebb, mint az elmúlt években. A fűtésszámlák ugyanakkor jottányit sem lettek kisebbek, mivel a lakásban levő fűtőtestek nincsenek hőszabályzóval ellátva. Annak ellenére, hogy a témához kapcsolódó tucatnyi, az interneten hozzáférhető írásban szakértők és kormányhivatalnokok egyöntetűen állítják, egy két-három szobás lakás szigetelési költsége 2000–2500 euró, V. B. és családja csupán 2200 lejt (kb. 500 eurót) fizetett ki a háromszobás földszinti lakás hőszigetelésére, míg az emeleti lakások esetében 2500 volt a munkálatok ára.

V. B. hangsúlyozza, hogy aránylag olcsón megúszták a beruházást, mivel a kivitelező cég csupán 55 lejt kért egy négyzetméter szigeteléséért, míg jelenleg 65-70 lej az átlagos ár. A tömbház lakói saját zsebükből fizették a hőszigetelést, mivel nem volt türelmük végigcsinálni a szubvenció odaítéléséhez szükséges hosszadalmas procedúrát. Amennyiben egy tulajdonosi társulás az országos energetikai rehabilitációs program keretében szeretné felújítani ingatlanját, először az épület energetikai auditálását kell elvégezni, majd pedig az önkormányzat versenytárgyalást ír ki a munkálat elvégzésére. Mivel a folyamat elindításától a munkálatok elkezdéséig egy-két év is eltelhet, sok tulajdonosi társulás saját szakállára vág bele a hőszigetelésbe.

Csigalassúságú rehabilitáció

A kommunizmus idején készült romániai tömbházlakások energiaszükséglete a rossz tervezés és a silány minőségű építőanyagok miatt körülbelül kétszer akkora, mint a hasonló felületű nyugat-európai lakások esetében. A leggyengébb hőszigeteléssel a 60-as, 70-es és főleg a 80-as években épült lakások rendelkeznek, az 50-es években emelt tömbházak hőszigetelése relatíve jónak mondható, állítják a szakemberek.

Romániában több mint 83 000 tömbház, melyekben összesen mintegy 3 millió lakás található, szorul hőszigetelésre. Ha ezen ingatlanok hőháztartása megfelelő volna, az évi 600 000 tonna kőolajnak megfelelő tüzelőanyag megtakarítását tenné lehetővé. 2005-től a tavalyi év végéig 125-öt szigeteltek az országos energetikai rehabilitációs program keretében, további 684 épületnek pedig elkészült az energetikai auditálása. Arra vonatkozóan, hogy önerőből hány tömbházat szigeteltettek a tulajdonosok nincs országos kimutatás.

Ha a program az eddigi ütemben fog folytatódni, akkor a teljes hazai tömbházlakás-állomány energetikai rehabilitációja több mint 100 évig fog tartani. A helyzet súlyos kihatással lehet az ingatlanpiacra, jelentősen visszavetheti a tranzakciók számát, ugyanis 2010. január 1-jétől csakis energetikai bizonyítvánnyal rendelkező, utólagosan hőszigetelt tömbházlakások adás-vételére lesz lehetőség.