Szkenneléssel a hőveszteség ellen

A Nyugat-Európában széles körben alkalmazott ultramodern módszer nagyban megnöveli a hőszigetelési munkálatok hatékonyságát, ennek ellenére tájainkon egyelőre kevéssé elterjedt. A hőszkennelés gyors és nem túlságosan költséges eljárás, egy lakás külső felületének ellenőrzése csupán 50 euróba kerül. A hőszkennelés alapján szakszerűen elvégzett szigetelés akár 50 százalékkal csökkentheti egy lakás hőveszteségét, s ezáltal a fűtési költségeket, állítják a szakemberek.

Nyugat-Európában immár bevett gyakorlat, hogy építők és lakástulajdonosok hőszkenneléssel ellenőrzik egy ingatlan hőszigetelésének minőségét, próbálják meg felderíteni a rejtett hibákat, gyenge pontokat. Erdélyben ez még ritkaságszámba megy, annak ellenére, hogy elmulasztása jelentősen ronthatja a hőszigetelési munkálatok hatásfokát. A hőszkennelés egy gyors és pontos eljárás, melynek során egy speciális kézikamerával mérik a vizsgált test, ez esetben egy épület hősugárzását.

Az emberi szemmel láthatatlan hősugarakat, melyeket minden 0 Kelvin-foknál magasabb hőmérsékletű test kibocsát, a kamerába beépített érzékelő láthatóvá teszi. A kamera által készített képen a különböző hőmérsékletű felületek eltérő színnel jelennek meg – a hidegek zöld és kék, míg a melegek piros és sárga árnyalatokban. A képeket egy számítógépes program segítségével lehet elemezni, megállapítva, hol a legnagyobb a hőveszteség egy épület vagy lakás esetében.

Hol szökik a hő?

Hőszkennelés nélkül szinte lehetetlen pontosan megállapítani, hol vész el a hő egy lakásból, mondja Claudiu Gaidoş, a Terax Kft. munkatársa. „A hőveszteséget okozhatják rosszul záró ajtók és ablakok, nem megfelelően beszerelt nyílászárók vagy szakszerűtlenül elvégzett hőszigetelési munkálatok” – magyarázza a szakember. Elmondása szerint az utólagos hőszigetelés távolról sem garancia arra, hogy a hőveszteséget sikerült minimálisra csökkenteni.

„A szigetelés elvégzése előtt ajánlatos felderíteni azon felületeket melyeken keresztül a legtöbb hő távozik a lakásból. Ha ez meg is történt, fontos a munkálatok minősége. Sok az olyan utólagosan hőszigetelt ingatlan, melyeken szemmel láthatók a kivitelezési rendellenességek, persze csak a szakemberek számára. A munkások gyakran nem fordítanak figyelmet arra, hogy a polisztirénlapok tökéletesen illeszkedjenek, a réseket ragasztóanyaggal töltik ki, ami jó hővezető. Az előzetes és utólagos hőszkennelés révén ezen hibákat orvosolni lehet” – nyilatkozta Claudiu Gaidoş. Ezzel a módszerrel nem csupán a külső hőveszteség csökkenthető, de egy épület fűtési rendszerének a gyenge pontjai is könnyűszerrel felderíthetők.

Kevéssé elterjedt módszer

Romániában egyelőre csak szűk körben alkalmazzák a hőszkennelést. Tavaly ugrásszerűen megnőtt a kereslet a szolgáltatás iránt, mondja a szakember, ám az még messze elmarad a nyugat-európaitól, nagyon ritkán fordul elő például, hogy utólagos hőszigetelési munkálatok megkezdése előtt a tulajdonos kérje az épület hőszkennelését. Romániában létezik egy törvény, mely kötelezővé teszi a középületek energetikai auditálását, melynek fontos része a hőveszteség-források azonosítása, ám ennek betartását nem veszik komolyan.

Claudiu Gaidoş elmondása szerint 2010-től a jogszabály ki fog terjedni minden épületre, a lakóházaknak is kell majd rendelkezniük energetikai bizonylattal. A hőszkennelés kevéssé elterjedt volta nem az árának tudható be, véli a kolozsvári székhelyű vállalkozás munkatársa. Egy lakás külső hőszkennelése 50 euróba kerül, míg egy teljes körű, külső-belső ellenőrzés ára 100 euró.

Kárba megy a hő fele

Egy, a kommunizmus idején épült tömbházlakás hővesztesége 50 százalék körül van, mondják a szakemberek, a fűtőrendszer által leadott minden 100 wattból 50 elszivárog a szabadba a rossz szigetelés miatt. A hőnek mintegy 15 százaléka a falakon át távozik, 20 százaléka az ablakokon keresztül, 10 százaléka a plafonon, 5 százaléka pedig a padlón át szivárog el. Egy hőszkennelés alapján, 5 centiméteres polisztirén lapokkal szakszerűen szigetelt lakás hővesztesége 25 százalékkal csökken, 10–12 centiméteres polisztirénlapok felhasználásával pedig már 50 százalék körüli megtakarítás érhető el.

Németországban már 14 centiméteres polisztirénlapokat használnak, mondja Claudiu Gaidoş, de a szigetelés vastagságát akár 30 centiméterig is meg lehet növelni, több réteg felhelyezése révén. Ezen vastagság fölött a költségek már olyan mértékben növekednek, hogy azokat az ingatlan jobb hőháztartásából fakadó megtakarítások nem tudják kompenzálni.