Pro és kontra energetikai bizonylat

A szakemberek többsége szerint negatívan hatott volna az ingatlanpiacra az energetikai bizonylat megszerzésének kötelezővé tétele.

Pengő Zoltán

2010. január 08., 10:562010. január 08., 10:56

Egy sürgősségi rendelettel egy évvel elhalasztotta a kormány a 2005/
372-es törvény hatálybalépését, melynek értelmében kizárólag energetikai bizonylattal rendelkező lakásokat lehet eladni, illetve bérbe adni. A szabályozásnak 2010. január elsejétől kellett volna érvénybe lépnie, ám az időpontot több szakmai szervezet is korainak találta.

December elején a Közjegyzők Országos Egyesülete (UNNPR) és az Ingatlanközvetítő Ügynökségek Országos Egyesülete (ARAI) tiltakozott a szabályozás küszöbön álló bevezetése ellen, annak elhalasztását kérve a kormánytól. Az UNNPR és az ARAI arra hivatkozva kritizálta az energetikai bizonylat kötelezővé tételét, hogy a dokumentumok kiadására jogosult energetikai auditorok kis száma miatt megbénulna az ingatlanpiac, az árak pedig nőnének.

Arra, hogy a bizonylatok megszerzése valószínűleg hosszadalmas lesz, hiszen az országban csupán 576 olyan szakember van, aki kiállíthatja ezeket, korábban az Épületenergetikai Auditorok Országos Egyesülete is figyelmeztetett. A Boc-kabinet annak ellenére döntött a halasztás mellett, hogy december végén a Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium szakemberei még megalapozatlannak minősítették a szabályozással szembeni kifogásokat.

Indokolt halasztás?

A bizonylat megszerzésének kötelezővé tételét ellenzők úgy vélik, ez káros hatást gyakorolt volna az ingalanpiacra, indokolatlan drágulást okozott volna. „Indokolt a halasztás, ugyanis jelenleg szemre állapítják meg az ingatlanok energetikai hatásfokát. Ilyen körülmények között a bizonylat nem lett volna több mint egy, az ingatlan árát befolyásoló tényező.

Ha a bizonylatot objektív feltételek, konkrét mérések alapján bocsátanák ki, akkor a megszerzése nagyon sokba kerülne” – nyilatkozta Ion Radu Zilişteanu, az ARAI szóvivője. A szakemberek szerint a szabályozásnak pozitív vonzatai is vannak. „A törvénynek számos jótékony következménye lenne. Többek között hozzájárulna az ország ingatlanvagyonának a felleltározásához, megtudnánk, hogy a rendszerváltás óta készült lakóépületek közül melyek minőségiek, s melyek azok, ahol a fejlesztő csupán a külcsínnyel törődött” – mondta Ionuţ Butoi, az Ingatlanközvetítő Ügynökségek Országos Egyesületének főtitkára (képünkön).

Energiaigény A-tól G-ig

Az energetikai bizonylat a hőháztartás alapján minősíti az ingatlanokat, hét minőségi kategóriába sorolva be azokat. A legjobban szigetelt lakások az A kategóriába kerülnek, a legnagyobb energiaigényűek pedig a G kategóriába. A dokumentumokat a Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium engedélyével működő energetikai auditorok bocsáthatják ki, az épület műszaki állapota és a fűtésszámlák alapján minősítve a lakást. A kommunizmus idején épült romániai tömbházlakások legnagyobb része a C és D energetikai kategóriákba tartozik, ami rosszabb az európai átlagnál. Az energetikai auditorok jelenleg négyzetméterenként 1–4 eurót számítanak fel a bizonylat elkészítéséért.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 03., hétfő

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók

Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók