Patthelyzet az ingatlanpiacon

A kínálat és a kereslet ugyanis nincs összhangban egymással: lakást keresők vannak bőven, azonban nem tudják megfizetni az utóbbi években kétszeresére drágult ingatlanokat. A gombamód szaporodó új társasházak megjelenése azonban nem nyerte el mindenki tetszését. Elsősorban a régi városrész kertes házaiban lakók tiltakoztak – nem nézték jó szemmel, ha a szomszédságukban eladott telkeken többemeletes tömbházakat építettek –, így a helyi tanács kénytelen volt szigorítani az általános városrendezési szabályrendszeren.

Lakásba fektettek
„Az államosított ingatlanok tömeges visszaszolgáltatásakor kezdett fellendülni a piac, amikor a régi-új tulajdonosok igyekeztek pénzzé tenni házaikat, a telkeken pedig sorra kezdtek megjelenni az új, többszintes társasházak. Ez év elejétől azonban visszaesés tapasztalható: az ingatlanbefektetők a több mint ezer eurós négyzetméterenkénti áron már nem tudják értékesíteni az új lakásokat” – vázolta fel a helyzetet Háre Katalin ingatlanügynök. A piaci fellendülést a bankok is segítették, mivel kedvező lakásvásárlási hiteleket nyújtottak, emellett pedig a vevők jó része a külföldön munkát vállalók sorából került ki. Ezek ugyanis előszeretettel fektették megtakarított pénzüket ingatlanokba, hisz az utóbbi négy évben szinte garantált volt az évi körülbelül 20 százalékos értékemelkedés. Háre szerint Szatmárnémetiben azoké a befektetőcégeké a jövő, amelyek jelentős tőkével rendelkeznek, és nem okoz gondot számukra az sem, ha a vevőikre egy-két évet kell várniuk, mivel a lakók a kellemes környezetben épült, jó minőségű lakásokra a jövőben is hajlandóak lesznek többet áldozni.

Nincs összhang
„Furcsa helyzet alakult ki a szatmárnémeti ingatlanpiacon: kereslet van, viszont az emberek többségének nincs annyi pénze, hogy megvegye a közelmúltban épült új lakásokat. Becsléseim szerint legalább ezer lakásra lenne vevő, viszont ez a réteg mindössze 600–700 eurós négyzetméterenkénti áron kínált lakásokat tudna megengedni magának, ezek piaci ára viszont ezer euró fölött van” – magyarázta Nits János, az önkormányzat urbanisztikai bizottságának elnöke. Nits szerint a kialakult helyzetnek két megoldása lehetséges: vagy csökkenni fognak a beruházások, mivel a már megépült lakásokat sem tudják eladni a befektetők, vagy olcsóbb lakásokat kezdenek el építeni. Az utóbbi négy évben kiadott több ezer városrendezési engedély nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek a lakások mind meg is épülnek, mivel a befektetők a piachoz igazodnak, mutat rá.
A városban 2004 óta duplájára emelkedett a lakások ára, az egyre szaporodó építtetőknek pedig az önkormányzat szigorúbb feltételeket szabott a lakosság elégedetlenkedése miatt. A régi városrész csendes utcáinak lakói több ízben tiltakoztak amiatt, ha kertes házaik szomszédságában tömbházépítésbe kezdtek. A tanács ezért decemberben módosított a városrendezési szabályzaton. A telkek beépíthetőségét azzal igyekeztek korlátozni, hogy kötelezővé tették lakásonként egy parkolóhely, 2,2 négyzetméternyi zöldövezet, valamint 1,3 négyzetméternyi játszótér kialakítását.