Kolozsváron áll az első erdélyi passzívház

Azon ingatlanok felelnek meg a passzívház minősítésnek, melyek fűtéséhez 90 százalékkal kevesebb energia szükséges mint egy, az építési szabványoknak megfelelő átlagos épület esetében. Egy passzívház teljes éves energiafogyasztása (beleértve a fűtést, a meleg vizet és az elektromos berendezések által elhasznált áramot) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 42 kWh-t. A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóépületeken kívül irodaépületekre, iskolákra, illetve régebben épített és felújított épületekre is alkalmazható. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Ugyanott jött létre 1996-ban a szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passzívház Intézet (Passivhaus Institut). Azóta több mint 15 ezer passzívház épült Európában, többségük Ausztriában és Németországban. Az első magyarországi passzívházat idén februárban adták át a Pest megyei Szadán.

Passzívház a Monostoron

Az első és ezidáig egyetlen erdélyi passzívház Kolozsváron található, a Monostor lakótelep egyik mellékutcájában. Az ingatlant a magyarországi Bauland Kft. építette fel, az Ecocald Kft. által forgalmazott anyagok felhasználásával. A munkálatok 2007-ben kezdődtek el, a tulajdonosok idén tavasszal költöztek be az egyemeletes, modern architektúrájú épületbe.

Molnár Péter, az Ecocald tulajdonosa és igazgatója a 80-as évek óta érdeklődik az energiatakarékos, környezetbarát épületek iránt. \"Mindig fáj a szívem, amikor egy fát kivágnak\" – mondta az üzletember, aki 2005-ben telepedett vissza  Magyarszágról szülővárosába, Kolozsvárra. \"Elméletileg bármiből lehet passzívházat építeni, de nem mindegy, mennyi anyagot kell felhasználni. Legolcsóbban a Baucell hőszigetelőzsalu-elemek felhasználásával lehet passzívházat építeni\" – magyarázta Molnár Péter. A Baucell a neopor nevű anyagból készül, amely a polisztirén továbbfejlesztett változata. A Baucell elemekből felrakják a falat, majd betont öntenek a zsaluba. Az így kapott falnak mindkét felületén szigetelőréteg van. Ha a külső és a belső neoporréteg egyaránt 5 cm vastag, akkor a hőszigetelési együttható 30–35 százalékkal nagyobb, mint egy hőszigetelőréteg nélküli fal esetében, állítja az Ecocald igazgatója. Abban az esetben, ha a külső neoporréteg 10 cm, az energiamegtakarítás legkevesebb 60 százalékos, míg 20 cm vastag neoporszigetelés esetén a 95 százalékot is elérheti az energiamegtakarítás. A Baucell felhasználásával készült épületek nem feltétlenül felelnek meg a paszszívház kritériumainak, ám energiafogyasztásuk az átlagosnál mindenképp lényegesen alacsonyabb, hangsúlyozta Molnár Péter. Ezen építőanyag többemeletes ingatlanok esetében is alkalmazható, például Szászfenesen is áll néhány, Baucellből készült tömbház.

Speciális ajtó és ablakok

A 250 négyzetméteres kolozsvári passzívház energiafogyasztása minimális, a meleg vizet és a fűtést egy mindössze 2 KW-os elektromos kazán biztosítja. A födémrendszer is speciális, a falakhoz hasonlóan kiemelkedő hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik. A ház háromrétegű termopán ablakai nem nyithatóak, hogy a lakók, megszokásból, ne szellőztessenek. A 4000 eurós bejárati ajtó szintén speciális, hőáteresztési tényezője majdnem ugyanolyan alacsony mint a falaké. A házban állandóan friss levegő van, köszönhetően a szellőztetőrendszernek. Ez egy levegő-előmelegítő, -előhűtő rendszerrel van összekapcsolva, mely a föld hőjét használja fel. A szellőztetőrendszerbe a földfelszín alá mélyen lefektetett csövekben keringő levegőt pumpálnak be, ennek köszönhetően télen-nyáron pincehőmérsékletű levegő kerül a ház légterébe.

Építőipari csúcstechnológia

\"Ha kint mínusz 20 fok körüli a hőmérséklet, a házban pedig 20 fok van, a fűtés leállítását követően naponta fél fokot hűl. A lehűlés addig folytatódik, míg a hőmérséklet 15-16 fokra süllyed, majd megáll. 15 foknál alacsonyabb hőmérséklet nem lehet a passzívházban, mivel az éjszakai hőveszteséget ellensúlyozza az ablakokon át, a napfényből nappal nyert energia. Ezért nagyon fontos az ablakok tájolása, északi ablakokkal nem sok energiát lehetne nyerni\" – fejtegette Molnár Péter. Elmondása szerint, ha a tetőre napkollektorokat szereltetne fel a tulajdonos, akkor a kolozsvári passzívháznak egyáltalán nem lenne szüksége külső forrásból származó energiára. Ha a napkollektorok meghaladnának egy bizonyos felületet, akkor az épület energiatermelővé válna, áramot tudna juttatni az országos elektromos hálózatba. Nyugat-Európában már léteznek ilyen pozitív energia egyenlegű házak, állítja Molnár Péter. \"A passzívház egy csúcstechnológia, olyan mint a gépjárműiparban a Forma–1, ahonnan a fejlesztések idővel átkerülnek a sorozatgyártásba. Nem fog mindenki passzívházat építeni, de egyre több lesz az energiatakarékos épület\" – hangsúlyozta az üzletember.

Csekély az érdeklődés

A passzívházak építési költségei nem magasak, a monostori ingatlan kulcsrakészen, négyzetméterenként 700 euróba került. Az Ecocald vezetője szerint az információhiány az elsődleges ok, ami miatt idehaza egyelőre csekély az érdeklődés a passzívházak iránt. A kolozsvárin kívül még két ilyen épület van az országban, mindkettő Bukarest környékén. Bár a passzívházak egyelőre kuriózumnak számítanak Romániában, az Ecocaldnak már van újabb megrendelése, a második kolozsvári passzívház építése 2010 márciusában kezdődik majd a Bükkben.