Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 23., 09:182009. január 23., 09:18
Az új szabályozás szerint bármely magánszemélynél a könnyítés csak egyetlen alkalommal alkalmazható, második ingatlan vásárlása esetén már 19 százalékos áruforgalmi adót kell fizetni. A kedvezmény olyan újonnan épült, maximum 120 négyzetméteres lakásokra érvényes, melyek ára nem haladja meg a 385 000 lejt. Az önkormányzatok által építtetett szociális célú lakások után fizetendő áfa szintén 5 százalék, a korábbi 19 százalék helyett. „Az intézkedésnek egyelőre semmiféle hatása nem volt az ingatlanpiacra. Ennek egyik oka az, hogy az emberek tájékozatlanok, nagy részük nem tudja, hogy lakásvásárlás esetén áfát kell fizetni, és azt sem, hogy ez immár nem 19, hanem 5 százalék. A kormány kötelessége lenne, hogy a lakosságot tájékoztassa erről a változásról” – nyilatkozta Sanda Moldovan, az Ingatlanügynökségek Országos Egyesületének Kolozs megyei elnöke. Sanda Moldovan 2009-ben nem számít az ingatlanszektor fellendülésére. „Nagyon gyenge a kereslet. Egyetlen ingatlankategória esetén sem lesz növekedés, az árak tovább fognak csökkenni, legyen szó új vagy régi lakásokról, illetve telkekről” – hangzik a szakember prognózisa.
Hasonló szellemben nyilatkozott az egyik nagyváradi ingatlanügynökség vezetője: „Nem érződik az áfacsökkentés hatása. Mindenki áll és vár, elsősorban arra, hogy a bankok elkezdjenek hitelezni”.
Ingatlanfejlesztők és építési vállalkozók már az intézkedés életbelépése előtt hangot adtak azon vélekedésüknek, hogy az adócsökkentés egymagában nem fogja fellendíteni az ingatlanpiacot. „Természetes, hogy örömmel fogadunk egy ilyen könnyítést, ugyanakkor nem hiszem, hogy egymagában hatásos lesz. A problémát nem a lakások ára jelenti, hanem a finanszírozási lehetőségek hiánya” – jelentette ki december közepén Ionuţ Negoiţă ingatlanfejlesztő.
Egyes szakemberek úgy vélik, a kormánynak 0 százalékra kellett volna csökkentenie az áfát, és 50 százalékkal megnövelnie az értékhatárt, ameddig a könnyítés érvényes.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.