Feltámasztott Zöld Ház-program

Többszöri halasztás után végre beindul a hagyományos fűtési rendszereknek a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerekre való cserélését, illetve ilyen berendezésekkel való kiegészítését ösztönözni hivatott Zöld Ház program. A Környezetvédelmi Minisztérium múlt héten közvitára bocsátotta az új alkalmazási módszertant, amely több tekintetben jelentős módosításokat eszközöl a Korodi Attila minisztersége idején kidolgozott programban.

Pengő Zoltán

2009. május 08., 10:102009. május 08., 10:10

A legfontosabb változás, hogy a haszonélvezők köréből kizárták a magánszemélyeket. Az aktuális koncepció értelmében csupán állami intézmények és tulajdonosi társulások igényelhetnének támogatást az alternatív hőtermelő rendszerek beszerzésére. A minisztérium illetékesei szerint így a haszonélvezők tömbházlakók, kórházak, öregotthonok, diákszállások lesznek. „A villatulajdonosok boldoguljanak, ahogy tudnak” – nyilatkozta Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter.

Kevesebb pénz

A program költségvetését mintegy negyven százalékkal csökkentették, 520 millió lejről 310 millió lejre, mondván, hogy a különbözetet inkább erdőtelepítésre fogja fordítani a minisztérium. Úgyszintén csökkent a támogatás mértéke, a beruházás összértékének 90 százalékáról 70 százalékra. Megszűnik ellenben a 25 ezer lejes összeghatár, amelyben az elnyerhető támogatás maximális értékét szabták meg. Az illetékesek azon reményüknek adtak hangot, hogy a módosítások eredményeként nemhogy csökkenni, hanem nőni fog a támogatást igénylők száma.

Nincs többé akkreditáció

Kibővítették ugyanakkor a beszerezhető alternatív energiarendszerek körét. Az eredeti változatban napelemek, szélturbinák és hőpompák szerepeltek, ezeken kívül most a biomasszát alkalmazó energiatermelő rendszereket is belefoglalták a programba. Másik jelentős változás a megbízások odaítélésének módja. Az előző kormány által elfogadott alkalmazási módszertan értelmében csupán akkreditált cégektől lehetett volna megvásárolni a szóban forgó energiatermelő rendszereket. Mintegy 1900 vállalkozás próbálta megszerezni a programban való részvételhez szükséges akkreditációt, ám ez csupán 359 cégnek sikerült. Nicolae Nemirschi már röviddel kinevezése után kijelentette, ellenzi ezt az elképzelést, elfogadhatatlannak találja ugyanis, hogy sok céget alapállásból kizárjanak a programból.

Nem fizetnek előleget

A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást igénylőknek a Környezetvédelmi Alap (Fondul de Mediu) ezen célra felállítandó bizottságához kell benyújtaniuk a környezetbarát energiatermelő rendszerek beszerzésére vonatkozó dokumentációt. Ha a bizottság azt megfelelőnek, a beruházást pedig indokoltnak találja, akkor az általánosan érvényes közbeszerzési eljárás szabályai szerint kell kiválasztani a céget, amelytől megvásárolják a hőtermelő rendszert. A bizottság egy kritériumrendszer alapján fogja eldönteni, hogy a beruházás költségeinek hány százalékát állja.

A kritériumrendszernek fontos elemei a megvásárolandó rendszer hatásfoka és a befektetés-megtakarítás arány. A Környezetvédelmi Alap egy éves hatályú szerződést köt majd a haszonélvezőkkel, akik előlegként nem kapnak pénzt, csupán az elvégzett munkálatok kifizetett ellenértékét térítik meg nekik. Az igénylők az energetikai rendszerekre, azok beszerelési és beüzemelési költségeire, valamint tervezéssel és tanácsadással kapcsolatos kiadásokra igényelhetnek támogatást.

A Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei szerint az alternatív energiarendszerek üzembe helyezése révén a háztartások fűtési költségei 30, míg a meleg vízre fordított kiadásai 60 százalékkal csökkenhetnek. A szaktárca egyelőre nem jelentette be, hogy mikortól lehet benyújtani az igényléseket a Környezetvédelmi Alaphoz.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 03., hétfő

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók

Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók