2009. június 05., 12:212009. június 05., 12:21
Elősegíti a fiatalok lakáshoz jutását, életet lehel a befulladt hitelezési folyamatba és élénkíti a stagnáló ingatlanpiacot, állítják a kormánypártok vezető politikusai az Első otthon programról. A Boc-kabinet május közepén jelentette be, hogy garanciát vállal olyan fiatalok lakáshiteleire, akik még nem rendelkeznek saját ingatlannal.
A június 20-án induló program keretében legfeljebb 60 ezer eurós otthonok megvásárlását támogatják. A kormány reméli, hogy a program hatására az euró alapú ingatlanhitelek kamata 5 százalékra esik vissza. Emil Boc kormányfő a hét elején bejelentette, 20 bank jelezte, hogy részt kíván venni a programban.
A szakemberek nem osztják a politikusoknak az Első otthon program jótékony hatásaira vonatkozó felhőtlen optimizmusát. „Az állami garancia csupán a kockázati költségeket csökkenti, amely maximum egy százalékot jelent a jelenleg 9-10 százalékos kamatköltségből” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak az egyik piacvezető bank lakossági hitelekkel foglalkozó igazgatója.
Ha a kamatcsökkenés mindössze egy százalék lesz, akkor egy 60 ezer eurós, 25 év futamidejű hitel esetében a jelenlegi, körülbelül 460 euró helyett mintegy 420 euró havi részletet kell majd fizetni. Négy százalékos kamatcsökkenés már jelentős mértékben, mintegy 300 euróra csökkenne a havi részlet.
Az Első otthon program jótékony hatással lesz az építőanyag- és az építőiparra, de csak abban az esetben, ha kizárólag olyan ingatlanokra korlátozzák, melyeknek építése idén kezdődik, vélik az építőanyag-gyártók. Ilyen korlátozás nem szerepel a kormány mostanáig vázolt elképzelései között. „Ez egy nagyon pozitív kezdeményezés, ha megfelelő módon alkalmazzák. A gázbeton téglát (BCA) gyártók és az építőipari cégek számára ez a fellendülés kezdetét jelentheti, ha az új építésű, 2009-ben elkezdett lakásokra alkalmazzák” – jelentette ki Mihail Voiculescu, a gázbeton téglát gyártó cégeket tömörítő Pro BCA szövetség elnöke. Tavaly 220 millió euró értékű BCA-t adtak el Romániában, mintegy 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 2009 első negyedévében a forgalom 10 százalékkal, az árak pedig átlagosan 9 százalékkal csökkentek. |
A programban olyan bankok vehetnek csak részt, melyek legfeljebb 5 százalék előleget kérnek a hiteligénylőktől. Jelenleg csupán a bankok töredéke nyújt ingatlanhitelt ötszázalékos előleggel. A bankok többsége 20–30 százalék előleget kér, de egyes hitelintézetek esetében az előleg eléri az 50 százalékot. Ugyanakkor vannak bankok, mint például a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Italo–Romena Bank, melyek egyes hitelkonstrukciók esetében jelenleg sem kérnek előleget.
A szakértők szerint nem kell arra számítani, hogy a bankok boldognak-boldogtalannak fogják osztogatni a hiteleket. „A bankok érdeke, hogy elfogadják a program feltételeit, mivel újra szeretnék indítani a hitelezést, melyből nagyon sokat kerestek. Továbbra is nagyon fontos szempont lesz az ügyfél kockázati faktora. A bankoknak belső szabályaik vannak ezt illetően, melyektől a továbbiakban sem fognak eltekinteni, hiszen a gazdaságot továbbra is bizonytalanság jellemzi” – véli Laurean Lungu, a Macroanalitica elemző- és tanácsadó cég munkatársa.
Az sem kizárt, hogy a program a lakást vásárlók érdekeivel ellentétes hatást is kiválthat, véget vetve az árak hónapok óta tartó csökkenésének. „A program megállíthatja vagy legalábbis mérsékelheti a régi építésű lakások árának csökkenését. A tulajdonosok ki fognak várni, hogy lássák, mi történik, ha az állam garanciát vállal a hitelekért. Nem fogják tovább csökkenteni az árakat, mivel a kereslet növekedésére számítanak” – nyilatkozta Ruxandra Cleciu, az Ingatlanközvetítő Ügynökségek Országos Egyesületének elnöke, aki szerint a program pozitív kezdeményezés, de a hatása inkább pszichológiai, mint gyakorlati lesz. Ruxandra Cleciu véleménye szerint valószínű, hogy a vásárlók jelentős része régi építésű vagy ANL-lakásokat választana, ami nagyban csökkentené a gazdaság élénkítő hatását.
Tálas Hunor, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség vezetője nem fűz nagy reményeket az Első otthon programhoz, véleménye szerint az ingatlanhitelek kamatainak várható csökkenése nem lesz olyan mértékű, hogy jelentős élénkülést idézhetne elő a piacon. Ennél valamivel derűlátóbb Máthe Attila, a kolozsvári Luxwill ingatlanügynökség igazgatója. „Ha a bankok elkezdenek hitelezni, biztos, hogy jobban fog mozogni a piac. Valószínűleg lesz stabilizációs hatása a programnak” – mondta az ingatlanszakértő.
Gerhard Breindl, a Román Kereskedelmi Bankot birtokló Erste cégcsoport ingatlanhitelekért felelős igazgatója úgy véli, a programnak minimális gazdaságélénkítő hatása lesz, ha kiterjesztik a régi építésű lakásokra is. „A gazdasági hatások nagyon korlátozottak lesznek, ha régi lakásokat is lehet majd vásárolni, azonban ha a program csak a 2007-ben és 2008-ban épített lakásokra vonatkozik, akkor ez egy jó lehetőség arra, hogy a piac kimozduljon a holtpontból. Amíg több ezer eladatlan lakás van a piacon, nem fognak új beruházások indulni” – nyilatkozta Gerhard Breindl.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a 60 ezer eurós értékhatár jelentős mértékben korlátozhatja a program hatékonyságát. Bukarestben jószerivel csak garzont vagy szerény kétszobás lakást lehet ennyi pénzért vásárolni, s a nagyobb erdélyi városokban is körön kívülre kerülnek az igényesebb kivitelezésű és nagyobb alapterületű ingatlanok. A Székelyföldön ez a korlátozó hatás kevésbé fog érvényesülni, ugyanis ott mind méretében, mind minőségében magasabb igényeket kielégítő lakást is meg lehet vásárolni 60 ezer euróért.
Traian Băsescu szerdán találkozott Mugur Isărescuval, a Román Nemzeti Bank elnökével és több más bank vezetőivel, s a kamatok csökkentését szorgalmazta. Kormányzati források szerint az Első otthon programban részt venni szándékozó bankok kamatajánlatai 5,5 és 14 százalék között változnak az euró alapú, illetve 13 és 23 százalék között a lej alapú kölcsönök esetén.
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a legalacsonyabb kamatokat, euró alapú hitelek esetében, a BRD és az Alpha Bank ajánlja. A kamatlábakat a bankközi piacon nyújtott átlagkamatok, a ROBOR és az EURIBOR alapján állapítják meg a bankok, melyeket néhány százalékkal megnövelnek. Jelenleg a hat és a tizenkét hónapos futamidejű hitelek ROBOR-ja 11,79 százalék.
„A program mint ötlet, jó. Ugyanakkor van ezeregy részlet, s ezek döntik el, hogy sikeres lesz, avagy meg fog bukni. A bukás jelentheti azt, hogy az adófizetők pénzéből fogják törleszteni azon adósok tartozását, akik a program keretében kaptak hitelt és nem fizetik a részleteket” – fejtette ki Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank szakértője. Lazea, elmondása szerint azért szkeptikus, mivel rengeteg részlet van a programban, amely még tisztázásra szorul.
Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank elnöke úgy látja, a kamatlábakon múlik a program sikere. „Magas kamatokkal kevés ember számára lesznek hozzáférhetők a hitelek. Az elfogadható kamat 1 százalékkal lehetne magasabb, mint az, melyet az állam által felvett kölcsönök esetében alkalmaznak” – jelentette ki Steven van Groningen. Jelenleg a pénzügyminisztérium kevéssel 11 százalék feletti kamatra vesz fel lej alapú hiteleket.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.