Elkerülik az ingatlanfejlesztők Nagyszalontát

Tavaly ősszel átadtak 30 ANL-lakást, és jelenleg is folyamatban van egy ANL-tömbház építése, amelyben 60 család találhat majd otthonra. Ezzel párhuzamosan 30 szociális lakás is épül, a honvédelmi minisztériumtól a város tulajdonába átutalt egykori laktanya területén. Török László polgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat szeretne további 60 ANL-lakást és ugyananynyi szociális lakást építeni.

Ha ez megvalósulna, nagyjából sikerülne kielégíteni a lakásigényt, véli a városvezető. Tavaly mintegy 200 igénylést iktattak ANL-lakásokra, ám az igénylők között vannak szüleikkel élő fiatalok is, akik számára a különköltözés nem égető probléma. „Voltak tapogatózások ingatlanberuházások irányába, de amikor a befektetők látták, hogy az önkormányzati építkezés nagyjából fedezi az igényeket, elálltak a szándékuktól” – nyilatkozta Török László.

A váradiak nem költöznek ki

A Bihar megyei mezővárosban nagyon gyenge az ingatlanpiac, kevés az adásvétel, a lakások ára pedig átlagban csupán fele a nagyváradiaknak, mondja Zabolai Zoltán, a Turistsal idegenforgalmi és ingatlanügynökség tulajdonosa. Egy kétszobás tömbházlakást már 17 ezer euróért meg lehet vásárolni, a magánházak ára pedig 30–80 ezer euró között változik, méretüktől, állapotuktól és elhelyezkedésüktől függően.

Zabolai Zoltán szerint Szalontán azért gyenge a kereslet a lakások iránt, mert még mindig tart a kivándorlás, a lakosság számának apadása. Bár a város csak harmincegynéhány kilométerre van a megyeszékhelytől, a nagyváradiakat sem igen vonzza az olcsó lakásvásárlás lehetősége, elvétve találni csak olyant, aki kiköltözik, mondja Zabolai Zoltán.

Teljes a pangás

„Szalontán áll az ingatlanpiac. Idén még egyetlen ingatlant sem sikerült eladni. A kínálatunkban vannak magánházak, telkek, tömbházlakások, még magyarországi ingatlanok is, de vevő nincs” – nyilatkozta Kiss János, a Interimob Kiss Kft. tulajdonosa. Mivel hónapok óta nincsenek tranzakciók, Kiss János azt mondja, az árakról képtelenség érdemben nyilatkozni, hiszen, hogy egy házért, lakásért mennyit kérnek, önmagában még nem mérvadó. Kiss János szerint két alapvető oka van annak, hogy tetszhalott állapotba dermedt az ingatlanpiac a hajdúvárosban. Nincs gazdasági erő, amely életben tudná tartani a piacot. Ahhoz komoly gazdasági pörgésre lenne szükség” – mondja az Interimob Kiss tulajdonosa.

Hozzátette, bár indultak munkahelyteremtő befektetések Szalontán, ugyanakkor számos régi nagyvállalat is bezárt, vagy minimálisra korlátozta tevékenységét. A bankok hitelnyújtási gyakorlata szintén kedvezőtlen a helyi ingatlanpiac számára. Az általános megszorításokon kívül a helyi igénylőknek azzal a korlátozással is számolniuk kell, hogy a bankok nem fogadnak el jelzálogként vályogból készült épületeket, vályogházak vásárlására tehát szinte lehetetlen hitelt felvenni.

Nagyszalontán ugyanakkor a magánházak tetemes része teljesen vagy részben vályogtéglából épült, a szerényebb jövedelmű személyek napjainkban is használják építkezéskor ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőanyagot. „Ez a bankok hülyesége. Nagyszalontán 1876 óta nem volt árvíz, nem lenne szabad egy kalap alá venni olyan településekkel, ahol minden évben kétszer kiönt a víz” – summázza Kiss János.