Drágállják az ANL-lakásokat

Ez az összeg már tartalmazza a levont amortizációs költségeket is. A lakások ára annak függvényében is változik, hogy hányadik emeleten vannak: legdrágábbak az első emeleten lévők, a legolcsóbbak pedig a harmadik emeleti lakások. A bérlőket megdöbbentették az árak, ők ennél jóval alacsonyabbra számítottak: korábban egy egyszobás lakásért 13 és 15 ezer euró közötti összegeket állapított meg a hivatal, plusz áfa, a kétszobások értéke pedig nem haladta meg áfa nélkül a 22 ezer eurót.

A panaszosok szerint az új árak megállapításánál nem vették figyelembe az ingatlanok elhelyezkedését, felszereltségüket és az egyéni fogyasztásmérő órák hiányát. Ilyen méretű összegekért a város központibb részeiben, jobban felszerelt apartmanokat lehet vásárolni – tették szóvá. Ráadásul a Cloşca úti két ANL-tömbház nem újonnan építtetett, hanem csak felújított ingatlan, és ez a lakások beosztásán is meglátszik. Mivel a gáz- és vízórák közösek, a rosszul fizető, tartozásokat felhalmozó szomszédok mulasztásainak a többi bérlő iszsza meg a levét. Tavaly szeptemberben például több hétre levágták mindkét tömbházban a gázt a rosszul fizető lakók miatt. Az önkormányzat a bérlők álláspontjáról értesítette a prefektúrát, innen továbbították a panaszokat az Országos Lakásügynökséghez és az Elena Udrea vezette minisztériumhoz. Varga szerint az Országos Lakásügynökség által megállapított árak a bukaresti viszonyokat tükrözik, azért tűnhetnek elrugaszkodottnak a szatmáriak számára. A Cloşca sugárúton 2000-ben kezdtek neki az épületek felújításának, és 2002-ben költözhettek be a szociálisan hátrányos helyzetben levő lakók. A két ingatlanban negyven garzon és negyvenhat kétszobás lakás van kiadva, amelyek átlagban negyven, illetve hatvan négyzetméter alapterületűek. Mielőtt tudomásukra jutottak volna az új lakásárak, a bérlők körülbelül hetvenöt százaléka jelezte vásárlási szándékát az önkormányzat felé. Az eladástól az önkormányzat azt reméli, hogy megszűnnek a szociális apartmanokban élőkkel kapcsolatos gondok, ugyanis a tulajdonossá előlépett bérlők jobban oda fognak figyelni a számlák kifizetésére, és azokat többé nem kell a városnak magára vállalni.

Hasonló gondok Sepsiszentgyörgyön

Egyetlen, fiatal házasoknak épített lakást sem vettek meg a bérlők mindeddig Sepsiszentgyörgyön. Czimbalmos Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta, eddig tizenegy kérést adtak le, amelyben az ott lakók jelzik a vásárlási szándékot, még néhányan hitelt keresnek, de a többség nem veszi meg a bérelt ANL-s lakást. Sepsiszentgyörgyön két tömbházban vannak eladó lakások, az egyikben 39, a másikban 24 lakrész vásárolható meg, szintén négyzetméterenkénti 407 eurós áron. Antal Árpád polgármester elmondta, nemcsak a lakott, hanem a teljes beépített felületet meg kell vásárolni, így az erkélyekért, a lépcsőházért is fizetni kell. Ezzel a számítási módszerrel egy közepes méretű lakás hozzávetőleg 30 ezer euróba kerül, ami valamivel magasabb a piaci árnál, viszont ezek a lakások viszonylag újak. A polgármester ezt igazságtalannak tartja, hiszen az ingatlan ára nem lehet ugyanannyi Bukarestben, mint Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken például Lemhény községben is épült ANL-tömbház, kizárt, hogy vidéken ezen az áron bárki megvegye a lakrészeket. Az elöljáró ugyanakkor arra is kitért, hogy az önkormányzatnak nem érdeke, hogy eladja az ANL-s lakásokat, hiszen a bevétele a lakbérekből származik, a vételárat a fejlesztési minisztérium kapja, majd újabb lakások építésére fordítja.

A fiatal házasok – mint ismeretes – rendkívül kedvező feltételekkel kaptak ANL-lakást, viszont az alacsony lakbér a sokszorosára növekszik, mihelyt a házastárs, akinek a nevére korábban megkötötték a szerződést betölti a 35 évet. Ilyen esetben a havi bér eléri az 500 lejt. Tudomásunk szerint Sepsiszentgyörgyön több ANL-lakás bérlője építkezni kezdett, hogy mire a kedvezményeik megszűnnek, lemondják a szerződést, és beköltöznek a saját házukba.

Marosvásárhelyen száz bérlő várakozik

Mivel jelentős bevételektől esne el, a marosvásárhelyi önkormányzat nem is hajlandó eladni az ANL-s lakrészeket. Álláspontjuk szerint ugyanis a város szempontjából ez nem jó „üzlet”. 251 lakrészről van szó, és mintegy százan kérték eddig azt, hogy megvásárolhassák az ingatlant. A városi  közgyűlés több ízben is tárgyalta már az ügyet, de a tanácsosok nem hoztak határozatot. „A kérvényezők közül senki nem lépett vissza, nem tartják túl magasnak a lakások árát, és ha lehetne, az igénylők azonnal adásvételi szerződést kötnének” – nyilatkozta a Krónikának Bakó László Attila, a polgármesteri hivatal illetékes osztályának igazgatója. Mint tájékoztatott, Marosvásárhelyen az önkormányzat 20–30 százalékban járult hozzá az ANL-panelházak építéséhez, és az önkormányzati képviselők úgy vélik, nincs garancia arra, hogy értékesítés esetén ez az összeg visszakerüljön a város kasszájába. Nagy Annamária nyolc éve lakik az ANL-s panelházban, és évek óta próbálja megvásárolni lakását. Kiszámította, hogy ez 27 ezer eurójába kerülne, hogyha valóban azon a négyzetméterenkénti 407 eurós egységáron értékesítené ezeket a lakásügynökség, ahogyan azt a szaktárca meghatározta. Nagy Annamária is úgy tudja, hogy a panelházban, ahol ő is lakik, a többi bérlő is kitart vásárlási szándéka mellett, már csak azért is, mert sokan szép summákat költöttek arra, hogy komfortosabbá tegyék az általuk eredetileg nem túl jó minőségűnek ítélt lakrészeket. A bérlők mindegyike eközben nemrég Elena Udrea fejlesztési miniszter kézjegyével ellátott levelet kapott, amelyben az áll, hogy egy év bérlés után megvásárolhatják a lakrészeket, amelyekben élnek. Ezt ők készpénznek veszik, és várják, hogy az önkormányzat lépjen, tegye lehetővé a vásárlást.

Nincs döntés Csíkszeredában és Nagyváradon

Eközben a csíkszeredai önkormányzat még nem döntött arról, hogy értékesíti-e az ANL-tömbházakat. Eddig 10 olyan kérés érkezett az önkormányzathoz, amelyben a bérlők jelzik vételi szándékukat, azonban ezek az iratcsomók még elbírálásra várnak. A megyeszékhely alpolgármestere, Szőke Domokos a Krónikának elmondta, a város tetemes összeget fektetett az ANL-lakások barátságos környezetének kialakításába, a hálózatok elkészítésébe, így számukra kifizetődőbb az, ha a lakásokat továbbra is csak bérlik az ott élők, hiszen az általuk befizetett havi járulék az önkormányzat tulajdonában marad.
Mivel egyelőre nem kapott zöld jelzést a kormánybiztostól a nagyváradi ANL-lakások árait tartalmazó városi határozat, még nem várják a jelentkezőket a városházán. 2002 óta 125 ilyen lakást építettek a partiumi megyeszékhelyen, és ezeknek lakói közül korábban 83-an már jelezték, hogy megvásárolnák az ingatlant – igaz, akkor még nem tudták, mennyibe fog kerülni. Az ANL-lakások ára egyébként a helyi ingatlanpiaci áraknál valamivel magasabb, vagy ugyanazon a szinten áll.