2010. április 30., 10:502010. április 30., 10:50
Immár nemcsak haszonélvezői vannak az Első otthon programnak, megvan az első vesztese is. Egy konstancai férfi, aki tavaly vett fel 50 ezer euró feletti kedvezményes hitelt lakásvásárlásra a Román Kereskedelmi Banktól (BCR), mivel munkanélküli lett, nem tudta fizetni a részleteket. Ilyen esetben a bank maximum 75 nappal az esedékes hitel törlesztésének elmaradását követően kérheti a Garancia Alaptól a hitel teljes összegének kifizetését.
Ennek 15 nap áll rendelkezésére, hogy elbírálja, indokolt-e a bank igénye. Abban az esetben, ha a Garancia Alap megalapozottnak találja a kérelmet, a Pénzügyminisztérium 15 napon belül átutalja a pénzintézetnek a kölcsön teljes összegét. Jelen esetben, a Ziarul Financiar gazdasági napilap információi szerint ez meg is történt. Annak ellenére, hogy a program idei évre vonatkozó szabályzata lehetővé teszi, hogy a rosszul fizető adós hitelét átvegye egy másik ügyfél, az érintettek nem éltek ezzel a lehetőséggel. A minisztérium a jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése által próbálhatja meg visszaszerezni a banknak kifizetett pénzt.
Egyes szakértőket meglepett, hogy ilyen hamar bedőlt az első hitel, hoszszú lefutási idő esetén ugyanis általában később kerül erre sor. Tavaly, az Első otthon indulásakor, a kormány képviselői és a Garancia Alap elnöke is azon véleményüknek adtak hangot, hogy minimális lesz a bedőlt hitelek száma, az állam által garanciának szánt összegnek mindössze 4-5 százalékát fogják ezek törlesztésére költeni. „Egy ilyen helyzet, a munkahely elvesztése és az ebből fakadó fizetésképtelenség előre nem látható, pontosan az ilyen esetekre találták ki az állami garanciát. Az Első otthon program jól van kigondolva és felépítve, az elbírálási kritériumok pontosak, egyaránt szolgálják a bank és az ügyfél érdekeit” – nyilatkozta Corneliu Cojocaru, a Román Kereskedelmi Bank szóvivője. Cojocaru hozzátette, mindennek a bizonyítéka az a tény, hogy a program mintegy 18 ezer haszonélvezője közül csupán egy nem tudta fizetni a részleteit.
A banki szakember véleményét ugyanakkor nem mindenki osztja, egyesek szerint a kockázat teljes hiánya könnyelműbbé tette a bankokat az igénylések elbírálásában, s nem ösztönzi őket arra, hogy átütemezéssel próbálják meg megoldani a nehéz helyzetbe került kliens ügyét. „A program célja éppen az volt, hogy a kockázat terhét levegye a bankok válláról. Amikor azonban az államé a teljes kockázat, problémák adódhatnak. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ilyen hitelek bedőljenek. Természetesen frusztráló, hogy a jótállást az adófizetők pénzéből fizeti az állam” – mondta Aurelian Dochia pénzügyi elemző.
Az első bedőlt hitel hírére ismét felerősödtek azon kritikus hangok, melyek szerint a programban részt vevő bankok nyeresége indokolatlanul magas, figyelembe véve, hogy lényegében semmiféle kockázatot nem vállalnak. Ugyanakkor mindazon ügyfeleknek, akik az Első otthon keretében vettek fel kölcsönt, nem sokkal kisebb a havi törlesztőrészletük, mint azoknak, akik egy általános hitelkonstrukció révén jutottak pénzhez.
Aki 60 ezer eurót vett fel 30 éves futamidőre kedvezményes feltételekkel, az csupán havi 50-100 euróval fizet kevesebbet mint egy általános jelzáloghitel esetén. A bankok mindössze 1-2 százalékot engedtek az általában alkalmazott kamatból, mely jelenleg 4 százalékkal haladja meg az Európai Irányadó Bankközi Kamatlábat (Euribor). A program indulását megelőzően egyes szakemberek arra számítottak, hogy a program keretében nyújtott hitelek kamata csak 2 százalékkal fogja meghaladni az Euribort, ám a kormánynak nem sikerült érvényesítenie az ügyfelek érdekeit a bankokkal folytatott tárgyalások során. Egyes pénzintézetek még a jelenlegi, kedvező feltételek mellett sem voltak hajlandók beszállni a programba.
Aurel Şaramet nem tudott arra vonatkozó információval szolgálni, hányan vannak az Első otthon haszonélvezői között olyanok, akik késve törlesztik a részleteiket. „Nem az én dolgom, az én feladatom az, hogy irányítsam a programot” – szögezte le a Garancia Alap elnöke, újságírói kérdésre reagálva.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.