Árukkal hódítanak a faszerkezetes házak

Az elsődleges ok kétségkívül anyagi természetű: egy faszerkezetes ház négyzetmétere néhány száz euróval olcsóbb, mint egy hasonló komfortszintű, téglából vagy betonból készült lakóépületé. A faházak ugyanakkor egy sor előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek, s esztétikailag szintén felveszik a versenyt a téglaházakkal.

Árban jobb, mint a tégla

„Idén 400 euró/négyzetméter áron építettünk fel egy minőségileg középkategóriás, kulcsrakész házat. Ha valaki ennél olcsóbban dolgozik, ott már valami nem stimmel” – nyilatkozta Molnár Popa Levente, a temesvári székhelyű Woodman Kft. igazgatója. Az ár tekintetében a fa fölényesen veri a téglát, hiszen egy betonból és téglából épített átlagos színvonalú lakás önköltségi ára ingatlanfejlesztők elmondása szerint 550–650 euró között van, amire természetesen rájön az építtető nyeresége. Városon, négyzetméterenként 700 euró alatt nemigen lehet újonnan épült lakást találni, az átlagos ár azonban 800–1000 euró között mozog.

Fenyőgerenda-szerkezet

Favázas házak esetében a tervező és a kivitelező nagymértékben tud alkalmazkodni a megrendelő anyagi lehetőségeihez, anélkül, hogy kénytelen lenne lényegesen csökkenteni a lakás felületét. A Woodman Kft. házainak szerkezete 5×15 cm-es, mesterségesen szárított fenyőgerendákból áll. A gerendák közé ásványi gyapot vagy bazaltgyapot kerül hőszigetelés gyanánt. Belülről 12 mm-es OSB lapokat rögzítenek a gerendákra, melyeket vízzáró fóliával és gipszkartonnal fednek. Kívülről szintén OSB és fólia kerül a gerendavázra, majd polisztirénlapok és nemes vakolat. Ha a megrendelő úgy kívánja, egy faház megjelenése semmiben sem különbözik tehát egy téglából épült házétól. A falszerkezetnek ugyanakkor csak a faváz és az OSB-lapok a kötelező elemei, minden egyéb a megrendelő igényeitől és pénztárcájának vastagságától függ.

Télen is építenek

A favázas házak kivitelezése egyszerűbb és gyorsabb, mint a hagyományos technológiával készülő épületeké. A Woodman Kft. szakemberei egy szerelőcsarnokban előre összeállítják a falakat, melyeket a helyszínen csupán fel kell állítani a már kiöntött betonalapra. Ez mindössze 2-3 napot vesz igénybe, s ráadásul a technológia nem időjárásfüggő. „Ha esik, ha fúj, nem zavar. Mi télen is tudunk dolgozni” – ecseteli az eljárás előnyeit Molnár Popa Levente.
További előnyeik a faházaknak a jó hőszigetelő képesség és a földrengésekkel, kisebb földmozgásokkal, földcsuszamlással szembeni fokozott ellenállás. Ez utóbbi a fa rugalmas mivoltának tudható be. Az ügyvezető elmondása szerint egy megfelelő módon megépített faháznak ki kell bírnia egy, a Richter-skála szerinti kilences fokozatú rengést. A fának jobbak a hőszigetelési paraméterei, mint bármely más építőanyagnak, a faházak könnyen befűthetők. Mindezen előnyös tulajdonságaik ellenére a faházakkal kapcsolatban Romániában sokaknak előítéleteik vannak, például kevésbé időtállónak gondolják őket, mint a téglaépületeket, mondja a Woodman ügyvezetője.

Tájainkon ezen vélekedésnek legmeggyőzőbb cáfolatai a 200–300 éves erdélyi fatemplomok, haranglábak. Norvégiában még ezeknél is régebbi, középkori templomok egész sora a bizonyíték rá, hogy hozzáértő mesterek kezében a fa igencsak időtálló építőanyag. Az előítéleteket az is táplálja, hogy hírműsorokban időről időre látni hurrikánok által lerombolt egyesült államokbeli faházakat. Molnár Popa Levente állítása szerint ezek minimális költségvetésből épített ingatlanok, melyekbe csak a legszükségesebb, leggyengébb minőségű alapanyagot építették bele, így hát nem csoda, hogy nem képesek ellenállni egy erős szélviharnak. Egy megfelelő minőségű alapanyagokból és megfelelő technológiával épített faház ugyanolyan ellenálló a szélviharokkal szemben, mint egy téglaépület, szögezi le a szakember.

Növekvő népszerűség

A fa hátrányaira fordítva a szót Molnár Popa Levente egyetlen dolgot említ, mégpedig, hogy gyúlékonyabb, mint a beton és a tégla. A házakba beépített faanyagot kötelező módon le kell kezelni tűzvédelmi anyagokkal, s igény szerint akár tökéletesen tűzállóvá lehet tenni. Létezik tűzálló gipszkarton és szigetelőanyag is, melyek azonban jelentős mértékben megnövelik az építkezési költségeket. „Ne felejtsük el, hogy ha leég egy téglaház, azt felújítani nem olcsóbb, mint egy faházat újjáépíteni” – figyelmeztet Molnár Popa Levente.

A vállalkozó meglátása szerint idehaza rohamléptekkel nő a faházak iránti kereslet. „2003-ban, mikor elkezdtünk faházakkal foglalkozni még szakemberek sem igen voltak, a Temes Megyei Építészeti Felügyelőségen úgy néztek ránk, mint borjú az újkapura. Az embereket meg kellett győzni, hogy nem nyikorog, nem is látszik, hogy fából van a ház. Azóta sokat változott a felfogás, az emberek egyre tájékozottabbak, mind többen ismerik a faházakat, bíznak a technológiában” – mondja a Woodman igazgatója.