ANL-lakásból első otthon

Ezek olyan gyenge – közepes hőháztartású lakások, melyeknek fűtésére, világítására és meleg vízzel való ellátására éves szinten négyzetméterenként több mint 200 kilowattóra energiát kell felhasználni. Az energetikai bizonylatokat engedéllyel rendelkező szakemberek, az úgynevezett energetikai auditorok állíthatják ki.

Szkeptikus a szakma

Lényeges azon változtatás is, hogy 2010-ben immár az ANL-lakások megvásárlására is igényelhető kedvezményes kamatú, a kormány által garantált hitel. Ez a kitétel igencsak ronthatja az ingatlanfejlesztők üzleti kilátásait, ugyanis az Állami Lakásügynökség által épített ingatlanok árai lényegesen alacsonyabbak a piaci áraknál. „Az Első otthon programmal kapcsolatban a kormány nem kérte ki az építőipari és az építőanyagokat gyártó cégek véleményét”, jelentette ki Marius Marin a Pro BCA nevű szakmai szervezet ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a hitelek felső határát 100 ezer euróra kellett volna emelni 75 ezer helyett, az ANL-lakásokat pedig nem lett volna szabad bevenni a programba. Fenntartásai vannak a módosításokkal kapcsolatban az Építőipari Vállalkozók Országos Egyesületének is. „Ha tavaly 1 milliárd euró volt a keretöszszeg, idén pedig ennek csupán a háromnegyede, s ebből is félmilliárd tavalyról maradt meg, akkor ez nem egy pozitív üzenet” – nyilatkozta Laurenþiu Plosceanu, az érdekvédelmi szervezet elnöke. Annak ellenére, hogy a kormány az Első otthon program által szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az építőipar kikecmeregjen a válságból, nem valószínű, hogy jelentős hatást fog gyakorolni a piacra, véli Georgiana Man, a kolozsvári Bonjour Residence lakásait értékesítő Nobila Casa ingatlanközvetítő ügynökség marketingigazgatója. „Valószínűleg inkább a családi házak és az ikerházak építtetőinek fog kedvezni. Nagyobb ingatlanok esetén nem valószínű, hogy sikerül megkötni a beruházás elindításához szükséges számú  előszerződést ezen programon keresztül” – mondta Georgiana Man. Tóth Júlia, a marosvásárhelyi Nomex ingatlanközvetítő ügynökség vezetője úgy látja, a szabályzatban eszközölt változások nem fogják döntő módon befolyásolni a program idei sikerét. „Tavaly sokkal jobb volt a helyzet, jelenleg nagyon gyenge a program iránti érdeklődés. Ennek az alapvető oka az, hogy nincs meg az a jövedelmi szint, ami szükséges a programban való részvételhez. Azoknak a legnagyobb része, akiknek elég nagy a jövedelmük, már tavaly igényeltek hitelt. Nem hiszem, hogy Marosvásárhelyen lesz hatásuk az idén bevezetett változtatásoknak” – nyilatkozta Tóth Júlia.

Több vagy kevesebb?

Az igényelhető hitel felső határa szintén változott. Olyan ingatlan esetében, melynek az építése még nem kezdődött el, az értékhatár  70 ezer euró, a tavalyi 60 ezer helyett. Ha többen állnak össze házépítés céljából, akkor 75 ezer eurós kedvezményes kamatú hitelre számíthatnak. A társulásnak nem kell jogi formát nyernie, elegendő, ha a hiteligénylők közösen birtokolják a telket, melyre építkezni szeretnének. Már átadott lakások, illetve olyan ingatlanok esetén, melyek építése folyamatban van, a hitel maximális értéke megegyezik a tavalyi szinttel, azaz 60 ezer euró.

A programban részt vevő bankokra vonatkozó szabályozás szintén változott. A bankoknak részletes tájékoztatást kell benyújtaniuk a hitelkérelmeket elbíráló Garancia Alaphoz az ügyfeleket terhelő illetékekről és egyébb járulékos költségről. Ezen rendelkezést az indokolta, hogy a rejtett költségek egyes esetekben 1 százalékkal megemelte az éves kamatot.
A kormány az idei évre 700 millió eurót különített el az Első otthon program számára. Tavaly 1 milliárd euró volt a program keretében nyújtott hitelek garantálására szánt keretösszeg, ám ennek csak kevéssel több mint felét használták fel.