A válság ellenére több mint 62 ezer lakás épült tavaly az országban

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a tavaly átadott ingatlanok több mint fele, 35 923, tíz megyében található, ami az új ingatlanállomány 57,45 százalékát teszi ki. A fennmaradó 42,55 százalékon 32 megye osztozik. A rangsor végén álló tíz megyében kevesebb mint 4000 lakás épült 2009-ben, ami a teljes mennyiségnek mindössze 6 százaléka. Egyedül Kolozsban több mint másfélszer annyi lakóházat húztak fel tavaly, mint a tíz sereghajtó megyében öszszesen.

Lakosság és életszínvonal

Érthető módon az éllovas Bukarest, ahol 8045 egységgel bővült a lakásállomány egy év leforgása alatt. A második helyen Kolozs megye áll, 6720 lakással. Némileg meglepő, hogy a harmadik helyen egy gazdaságilag kevésbé fejlett megye, Suceava található, 4013 lakással. Az első tízbe még két erdélyi és egy bánsági megye került be, Brassó, Szeben és Temes. A fennmaradó helyeken Konstanca, Neamţ, Iaşi és Argeş osztoznak. A rangsor utolsó helyén Mehedinţi szerénykedik, mindössze 118 új lakással. Nem tombolt az építkezési kedv Tulceában és Teleormanban sem, ahol 262, illetve 281 lakást adtak át tavaly. Erdélyben Krassó-Szörény az utolsó, Kovászna az utolsó előtti. Előbbiben 308 lakás épült, míg Háromszék 321 otthonnal gazdagodott.

Szoros összefüggés van a lakások száma és a megye lakossága, valamint a gazdaság fejlettsége között, de közrejátszanak más tényezők is. Így például Suceava,  Neamţ és Argeş esetében ezek egyike sem indokolná az építkezések nagy volumenét. Ezen megyék annak köszönhetően kerültek az élenjárók közé, hogy az országos átlagnál lényegesen magasabb a külföldön dolgozók száma, akik a megkeresett pénzt előszeretettel fektetik ingatlanba.

„Suceava,  Neamţ és Iaşi esetén fontos szempont a telkek relatíve alacsony ára is, ami ösztönzően hat a hagyományos, kertes családi házak építésére. Közrejátszik az is, hogy az ottani emberek nagy számban dolgoznak külföldön, ugyanakkor kötődnek a szülőföldjükhöz, ott képzelik el a jövőjüket” – nyilatkozta Mihaela Pană, a DTZ Echinox ingatlan-tanácsadó cég lakásrészlegének igazgatója.

Nagy méret, alacsony komfort

Tavaly 5800 lakást bontottak le, az ország lakásállománya tehát körülbelül 56 ezerrel nőtt, 8,38 millióra. A romániai lakások átlagos lakható felülete 39 négyzetméter, ami két kisméretű szobát, konyhát és fürdőszobát feltételez. A tavaly épült lakások az átlagnál lényegesen nagyobbak voltak, megközelítőleg 70 négyzetméteres lakható felülettel.

Szakértők szerint ez az egyik oka annak, hogy a fejlesztők nehezen tudják értékesíteni az ingatlanokat, gazdasági válság idején ugyanis inkább a kisméretű, de olcsóbb lakásokra van igény. A befektetők nem tartották szem előtt ezen szempontot, ugyanis a városokban épült lakások majd 60 százaléka minimum háromszobás volt, 19 százalékuk pedig ötszobás vagy annál is több. A legnagyobb átlagos méretű, 90 négyzetmétert is meghaladó ingatlanokat Temes, Giurgiu és Ilfov megyékben építették. Az ingatlanfejlesztők leginkább Kolozs megyében alkalmazkodtak a romló piaci feltételekhez, és átlagosan 41,5 négyzetméteres lakásokat építettek.

A lakások komfortszintje még mindig messze elmarad az Európai Unió színvonalától. A tavaly idehaza épült lakások 22 százalékában nincs vezetékes víz, 37 százalékuk nincs csatornázva, 28 százalékukban pedig a fűtés cserépkályhával van megoldva. „A lakások alacsony komfortszintjének egyik fő oka, hogy jelentős részük falun található, ahol az infrastruktúra nem kielégítő” – áll az Országos Statisztikai Intézet jelentésében. A tavaly elkészült lakóházak majdnem fele, 49,7 százaléka található vidéken. A falun épült házaknak mindössze 43,8 százaléka van csatornázva, míg városon ez az arány 82,7 százalék. A 2009-ben átadott városi lakások 45,1 százaléka tömbházban található. Az építőanyagok terén továbbra is a tégla és a beton a legnépszerűbb. Faluhelyen a tavaly felépített házak 4,9 százaléka készült fából, míg városon csupán 2,1 százalékuk.

A rendszerváltást követően Romániában 2008-ban épült a legtöbb lakás, 67 255 darab. Ehhez képest tavaly nem volt számottevő a visszaesés, de a 2009-ben átadott lakások nagy részének az építése még a válság kitörése előtt kezdődött. A szakemberek szerint idén jóval kevesebb lakás épül majd, mint tavaly, s jövőre szintén alacsony lesz még az építési kedv.